Lévay József (Sajószentpéter, 1825. november 18. – Miskolc, 1918. július 4.) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Borsod megye főjegyzője, a miskolci református gimnázium tanára. A helyi és országos közéletben is kiemelkedő szerepet vállaló politikus és irodalmi személyiség. Miskolcon egészalakos szobra áll, könyvtár, gimnázium, utca viseli nevét. Munkássága Miskolc szellemi öröksége, a városi értéktár része.
Négy miskolci intézet fogott össze annak érdekében, hogy felmérjék és közzétegyék mindazt, ami Lévay József személyéhez vagy munkássághoz kötődik, és Miskolcon fellelhető – a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, a Herman Ottó Múzeum és a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Lévay József Muzeális Könyvtára.
A Lévay József Centenáriumi Emlékprogram keretében megjelenik Porkoláb Tibor Lévay-könyve: Kultusz és felejtés. Lévay József irodalmi és társadalmi státusza címmel. Ilyen összegző igényű munka – először és utoljára – 1906-ban, tehát több mint száz éve jelent meg Lévayról (Zsigmond Ferenc: Lévay József élete és költészete). A könyvet – a tervek szerint – a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának támogatásával a Ráció Könyvkiadó adja ki a Ligatura című könyvsorozatban, 2016-ban.
Lévay kiváló, országos hírű szónok volt. Életművének súlypontját szónoki műveiben találjuk meg. A ME BTK Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete most vállalkozik egy ilyen – textológiai és filológiai szempontból gondozott – szövegkiadás elkészítésére. A Lévay – országos és helyi kommemorációs (megemlékező) eseményeken elhangzott – emlékbeszédeit és emlékódáit összegyűjtő és szakszerű jegyzetekkel ellátó kötet a centenárium évében (2018), a városi és megyei önkormányzat támogatásával jelenne meg, remélhetőleg miskolci kiadónál. E hiánypótló kötet minden bizonnyal a centenáriumi megemlékezések egyik fő attrakciója lesz.
A Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárában a kutatásokat Vass Róbertné, a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza végzi. Itt elsősorban Lévay köztisztviselői, tanári és közéleti tevékenységének emlékei találhatók meg – legalábbis így remélik, éppen a kutatás feladata kideríteni ezt. Nagyon érdekes információkkal is szolgálhatnak ezek az iratok. hiszen Lévay számos, a város és a megye életében meghatározó egyesületnek, társaságnak, kezdeményezésnek elnöke, tagja, résztvevője volt.
A miskolci Herman Ottó Múzeum Történeti Tára tradicionális lelőhelye a Lévay József-ereklyéknek, hiszen a múzeum papszeri épülete adott otthont a két világháború közötti években a Lévay Emlékszobának. Békési Gábortól, a Herman Ottó Múzeum Történeti Tárának irodalmi muzeológusától megtudtuk, ma is ott található a 25 éves főjegyzősége alkalmából, 1890-ben a vármegyétől kapott aranytolla, különböző személyes használati tárgyai (szemüveg, tollszár, itatós tapper stb.), bútorai (szekrénye, íróasztala), de az 1911. évi kultikus miskolci Lévay-ünnep emléktárgyai is (pl. a Református Női Filléregylet ezüst babérkoszorúja), vagy a költő halotti maszkja. A fennmaradt dokumentumok közül a legértékesebbek a költő eredeti verskéziratai, amelyekből negyvennél többet őriz az intézmény. Hasonlóan pótolhatatlanok magánlevelezésének darabjai: Lévay által írt levelekben és bájos képeslapokban szintén bővelkedik a gyűjtemény – ezekből még alig 15 éve is bukkantak fel ismeretlen darabok. Rendkívül érdekesek még a portréit ábrázoló fényképfelvételek, amelyek egyebek között megőrizték a hosszú életű költő viseleti szokásának állandó alakulását. Ezek az emlékek mind bekerülnek a Lévay-adattárba.
A Lévay József Centenáriumi Emlékprogram keretében ugyanis az együttműködő intézmények egy közös adatbázist hoznak létre Lévay-adattár címmel. Varga Gábor, a Lévay József Muzeális Könyvtár vezetője kifejtette, az online felületen elérhető adattár összegyűjti, rendszerezi és publikálja a miskolci közgyűjteményekben fellelhető, Lévay Józseffel kapcsolatos dokumentumokat. Az adattár elsősorban lelőhelyjegyzékként funkcionál majd, de a későbbiekben, megfelelő kapacitás esetén, a feldolgozott dokumentumok elektronikus példányainak publikálására is sor kerülhet. Az adattárban egységes szerkesztési elvek szerint megtalálhatóak lesznek Lévay József autográf kéziratai, Lévay-kötetek, Lévayról készült festmények, fotók, plasztikák, Lévay tárgyi hagyatéka, Lévayval kapcsolatos dokumentumok és Lévay József könyvtárának jegyzéke is.
Az emlékprogram első, a nagyközönséghez szóló eseményeként, Ábrám Tibor, a miskolci Lévay József Református Gimnázium igazgatójának szavaival megnyílt a – többek között – Lévay-fotókat, kéziratokat, dedikált könyveket bemutató emlékkiállítás a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.).
Fazekas Mihályt (1766–1828) elsősorban a Lúdas Matyi szerzőjeként ismerjük, pedig sokat tett a magyar tudomány, a nyelvészet és a növénytan népszerűsítéséért is. Neki köszönhetjük Linné növénytani rendszerének magyarországi meghonosítását. Sógorával, Diószegi Sámuel botanikussal együtt füvészkönyvet írt, amely rendet teremtett a növénynevek hazai zűrzavarában. Érdemei között tartják számon, hogy – mint egykori katona – Debrecenben megszervezte a polgárkatonaságot (ma úgy mondanánk: a városi rendőrséget), ő volt a református kollégium pénztárnoka, majd Debrecen város főpénztárosa, a tudományos alapot nélkülöző babonaság, a népbutító jövendőmondás ellen küzdött az általa szerkesztett Debreceni Kalendáriummal is – és még hosszan sorolhatnánk munkásságának jelentősebb eredményeit.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban – a Lévay József Muzeális Könyvtárban és a központi épületben lévő Régi Könyvek Tárában – is megtalálhatók a füvészkönyv eredeti példányai. Az 1807-ben megjelent mű címe pontosan: „Magyar Fűvész Könyv : melly a két magyar hazábann találtatható növényeknek megesmerésére vezet a' Linné alkotmánya szerént”; Hogy még pontosabbak legyünk: „Első rész, Eggyhímesek – sokhímesek; Második rész, Kétfőbbhímesek – lopvanöszök.” 
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár legrégebbi Petőfi-könyvritkasága az 1863-ban készült Pfeifer Ferdinánd-féle 3 kötet – Petőfi Sándor vegyes művei 1838–1849 – a központi épületben lévő Régi Könyvek Tárában található. A Lévay József Muzeális Könyvtár is több XIX. században megjelent Petőfi-kötetet őriz. S a költő nevét is őrzi Miskolcon az intézményünkhöz tartozó diósgyőri Petőfi Sándor Könyvtár.
Ingyenes biblioterápiás csoport indul álláskeresők részére 2016 januárjában a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (Miskolc, Görgey A. u. 11.). A kiscsoportos foglalkozások résztvevői olvasmányok és a többiek reflexiói segítségével jutnak el lélektani folyamataik és személyes történetük jobb megértéséhez. A hat alkalomból álló sorozatra olyan érdeklődők jelentkezését várják, akik fél évnél nem régebb óta álláskeresők, és még nem töltötték be 41. életévüket. A foglalkozások keddenként délelőtt fél 10-től 11 óráig tartanak. A jelentkezéseket 2016. január 11-ig várja a csoport vezetője, Bereine Vasas Andrea képződő biblioterapeuta, könyvtáros a 
Egy évvel ezelőtt – 2014 decemberében – még volt egy szótlan kollégánk a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Gyönyörű volt, fekete, szelíd tekintetű. „Mosolygott is” – mondták a gyerekek, akik gyakran megsimogatták Hennát, a vakvezető kutyát, aki 2010. szeptember 1-jétől rendszeresen látogatta könyvtárunkat, pontosabban munkába járt ide. Gazdája, Kedvesné Oroszi Piroska könyvtáros az utolsó adventi munkanapon áldott karácsonyt, boldog új évet kívánt mindenkinek, de nem jött többé a munkahelyére, az idei esztendő pedig szomorú hírrel kezdődött: a váratlan betegség legyőzte. Azóta Henna sem járt a könyvtárban. Az ő történetük is megérne legalább egy elbeszélést. Rájuk is emlékezünk rendhagyó könyvajánlónkkal.
Nem készült külön statisztika, de ha áttekintjük a napi kölcsönzéseket, biztos találunk közöttük kutyákkal kapcsolatos könyveket, hangfelvételeket.
Bálint Ágnes fantáziájának és „állati” tapasztalatainak köszönhetjük Frakk meséit. Könyvtárainkban a Frakk-könyvek mellett megtalálhatók a mesék hangfelvételei, a filmfeldolgozások DVD-n, sőt, a József Attila Könyvtár gyermekrészlegében őrzünk egy „frakkos” diafilmet is. 
Kántor, a Szamos Rudolf-regények hőse is régi ismerős. Az 1970-es évek közepén készült televíziós krimisorozat tette igazán népszerűvé a rendőrség kötelékében nyomozó kutyát, de a film alapjául szolgáló könyveket azóta is többször kiadták, majd a szerző kiegészítette a történeteket. Könyvtárainkban természetesen megvannak – a Kántor nyomoz és a Kántor a nagyvárosban mellett – az 1989-ben megjelent Kántor és Lux, a vagány című könyv, valamint a Kántor-történetek 1990-es bővített kiadásának példányai.
Az idei karácsonyi könyvvásárra jelent meg Demény legújabb könyve Kóbor kalandjaim címmel. (Beszerzése, feldolgozása folyamatban.) Hogy ki az a Demény? Hát az a bizonyos celEB, aki – a könyv fülszövege szerint – „a legsikeresebb négylábú író”. (Bár kisebb betűkkel, de azért ott van a könyvborítón és a címlapon Magos Judit neve is, és így szerepel a könyvtár katalógusában Demény korábbi könyve, a tavaly megjelent „Most én ugatok”.)