Cím: 3530 Miskolc, Görgey A. u. 11.
Telefon: 46/503-120
E-mail: rakoczi@rfmlib.hu
Honlap: www.rfmlib.hu
Könyvtárunk története
Miskolc város könyvtártörténetének mérföldkövei a 19. század utolsó éveihez kapcsolódnak. 1899-ben városi és vármegyei támogatással létrejött a Borsod-Miskolci Múzeum keretében az a nyilvános könyvtár, amely a városi és a megyei könyvtárnak az elődjévé vált. Közös gyűjteményi örökségünk részei azok a 20. század első felében a köz javára fölajánlott civil polgári könyvadományok, amelyeknek köszönhetően Horváth Lajos országgyűlési képviselő, miskolci jogtudósok, Szendrey János történész és több neves helyi művész hagyatéka írott kultúránk könyvtárban hozzáférhető részévé, közkinccsé vált.
A 20. század első felében a miskolciak az ország más városaiban megépült, azokhoz hasonló Kultúrpalotáról álmodtak az Avas tetőre, amely azonban nem készült el. A múlt század első felében a köz könyvtárai nem könyvtár számára épült, befogadó intézmények keretében működtek (Múzeum Papszeri épülete, Színház épülete). Hodobay Sándor polgármester 1937-ben javasolta, hogy nyilvános könyvtár számára alkalmas hely lehetne a Kereskedelmi és Iparkamara Erzsébet téri épülete, ám ez csak 1952-ben valósult meg.
1952. október 26-án a városi, körzeti és műszaki fiókkönyvtár egyesítésével, minisztertanácsi határozatra jött létre a megyei könyvtár az Erzsébet téri épületben, melynek Szőnyi László lett a vezetője. Már a beköltözéskor szűkösnek bizonyult az épület, mely 1956 szeptemberétől II. Rákóczi Ferenc Könyvtár néven működik. 1959-ben javasolta először az akkori könyvtárigazgató a fenntartónak egy új könyvtárépület megépítését, melynek szakmai-tervezési programja 1963-ra készült el. 1960-tól a városi fiókhálózat kivált a megyei könyvtár keretéből és egészen 2012-ig a városi könyvtári feladatokat a két intézmény egymással párhuzamosan látta el. 1969. október 1-jén az alapkőletétellel megkezdődött a könyvtár számára tervezett új épület kivitelezése, az 1971-es műszaki átadást követően 1972. május 28-án az új épület átadási ünnepségére került sor. A jelenlegi Görgey Artúr utcai, könyvtár számára tervezett épület 4800 m2-es épületben szolgálja azóta is a könyvtár látogatóit.
2013. január 1-jétől a városi és megyei feladatokat ellátó miskolci könyvtárak ismét egy szervezetben egyesültek, II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár néven. A városi feladatokat a központi épület és 7 fiókkönyvtára látja el a város különböző pontjain: a Belvárosban, a Csabai kapuban, a Martin-kertvárosban, a Szentpéteri kapuban, az Avason és Diósgyőrben. Névadóik neves költőink, íróink lettek: József Attila, Kaffka Margit, Lévay József, Móra Ferenc, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Tompa Mihály. Könyvtárainkban helyismereti, idegennyelvű, muzeális, audiovizuális, elekronikus, digitális és zenei dokumentumok várják az érdeklődőket, közel egymillió dokumentummal.
2013-tól a megyei feladatok keretében a könyvtár állami támogatással látja el Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5000 lakos alatti településeit, 2017-től 318 kistelepülésen nyújt könyvtári szolgáltatásokat. A megyében és a városban színvonalas könyvtári programok biztosítják a kulturált szórakozást, tanulást, művelődést. Valamennyi korosztály, generáció, egyének és csoportok számára kultúrát közvetítünk, hozzájárulunk a minőségi élet lehetőségéhez.
A könyvtár szolgáltatásai és gyűjteménye nyitva áll mindenki előtt, a helyben használat ingyenes. Könyvtárközi kölcsönzéssel elérhetővé tesszük más könyvtárak gyűjteményét, a nap 24 órájában várjuk a szolgáltatásaink iránt érdeklődőket online felületeinken, személyesen a nyitvatartási időnkben.
Az összevont intézmény központja a Dézsi János Ybl-díjas építész által a megyei könyvtár számára tervezett, 1972-ben átadott népkerti épületében található.
Folyamatosan bővülő állománya, számítógépparkja, információtechnológiai felszereltsége, szolgáltatásainak kínálata nemcsak a város, hanem a megye lakosságának is a rendelkezésére áll. A régi-új könyvtár a város ellátásán túl a megye teljes területén, közel 300 kistelepülésen biztosítja a helyi közösség könyvtári ellátását, koordinálja a könyvtárak számítógéppel, technikai eszközökkel való felszerelését, szervezi programjaikat.
Az intézmény a legnagyobb nyilvános települési könyvtár Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Meghatározó szerepet tölt be az észak-magyarországi régió, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, valamint Miskolc város dokumentum- és információellátásában, a kulturális örökség átadásában, a művelődésben, az élethosszig tartó tanulásban, a szabadidő eltöltésében.
A központi épület földszintjén található a Tájoló (információs övezet). Itt lehet használni a könyvtár számítógépeit, az internetet. A wi-fi szolgáltatásnak köszönhetően saját eszköz használatával a könyvtár egész területén ingyenesen is elérhető az internet.
Az I. emeleten szabadpolcos elhelyezéssel a szépirodalmi részleg található, valamint a művészettel, nyelvészettel, sporttal kapcsolatos szakirodalom. A folyóirat-olvasóban napilapok, népszerű hetilapok várják az olvasókat.
A Gyermekrészleg könyvekkel, folyóiratokkal, és színes programokkal, foglalkozásokkal várja 0-14 éves korig a gyermekeket, tiniket. Itt már önkiszolgáló kölcsönző is működik. A Tinisarokban a 14 éves kor felettiek az ifjúsági irodalomból válogathatnak.
A II. emeleten található a szakirodalom túlnyomó része, a zenei és a helytörténeti részleg.
A könyvtár Helyismereti gyűjteményének Régi könyvek tárában helyezkedik el a muzeális gyűjtemény, valamint a történeti Abaúj, Borsod, Gömör, Torna és Zemplén (vár)megyék múltjával (1920-ig) és jelenével kapcsolatos dokumentumok.
A Zenemű- és médiatár a könyvek mellett folyóiratokkal, kottákkal, zenei CD-kel látja el az érdeklődőket. Itt kaptak helyet a hangoskönyvek és a DVD-k is.
A hagyományos közönségkapcsolatok (író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, kiállítások, ismeretterjesztő előadások, kézműves foglalkozások, internet-, könyvtárhasználati és nyelvtanfolyamok) mellett egyre gyakoribbak az elektronikus kampányok, akciók, vetélkedők, versenyek.
A tudományos kutatókat személyre szabott szolgáltatásokkal, irodalomkutatással, speciális, kutatható muzeális és digitális gyűjteményrészekkel várja a könyvtár. A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár honlapján keresztül bárki számára elérhető a Borsod-Miskolci Digitális Könyvtár.
A könyvtár tagja az Országos Dokumentum-ellátási Rendszernek, amely könyvtárközi kölcsönzés keretében a könyvtárhasználók egyedi igényeit, kéréseit teljesíti.
Művészeti alkotások a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár központi épületében
Díszkút – mészkő, Kovács Ferenc szobrászművész alkotása (1976)
A könyvtár épülete előtt áll Kovács Ferenc 1981-ben átadott térplasztikája, amely eredetileg díszkútként készült.
A szobor építészeti kialakítása vízmedencével együtt történt, a díszkút azonban az eredeti funkcióját nem töltötte be, sohasem működött.
Az alkotás értékét és szépségét ez a tény cseppet sem csorbítja, a szobor önmagában díszíti a könyvtár előtti területet.
Lovak – Kiss István szobrászművész alkotása
Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Lovak című kisplasztikáját az 1984-85-ben megrendezett Szivárvány című televíziós vetélkedőn nyerte – városunk számára – a második helyezést elért miskolci versenycsapat. A több hónapon át tartó, városok közötti tudáspróba miskolci helyszíne a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár volt, ezért a szobornyereményt a könyvtár épületében helyezték el.
A „Lovak” kisplasztika egy 100x30x6 cm-es márványtalapzaton áll, az öt ló magassága egyenként 40 cm, anyaguk patinázott vörösréz lemez.
A szobor Kiss István legszebb munkái közé tartozik, igazi körplasztika, körbejárható, sokféle nézőpontból érvényesül.
Oszlopburkolat – Segesdi György szobrászművész alkotása (1974, 1981)
Az Oszlopburkolat a könyvtár első és második emeleti központi terében látható, a második emelet hátsó loggiájának egyik tartóoszlopát díszíti.
Az alkotás a legszebb arcát talán a kora reggeli órákban mutatja, amikor a tágas teret kelet felől beragyogják a napsugarak. A krómacél csillogó, tükröző tulajdonsága ilyenkor rendkívül jól érvényesül. A monumentális üvegfalakon beáramló napfény nap mint nap életre kelti a díszítőplasztikát – úgy, ahogy a művész megálmodta. És mennyire szerencsés a hely kiválasztása! Hiszen itt a szobrász elképzelése teljes összhangba került az építész gondolatával. Segesdi György megfogalmazása szerint: „az alkotás a könyvek raktári rendjéből adódó ritmust jelképezi”. Ahogy a könyvtári kötetek sorakoznak a polcokon, ugyanúgy sorakoznak egymás mellett, katonás rendben a fényessé polírozott acéllemezek.
Mesefal – Szabados Árpád grafikus- és festőművész alkotása (1972–1973, 1984)
Szabados Árpád festő- és grafikusművész 1972-ben kapott megbízást a könyvtár hírlapolvasójába tervezett kazettás faburkolat elkészítésére és festészeti díszítésére.
Szabados Árpád gyakran készített kislánya számára rajzokat, linóleummetszeteket, például: „Réka lányom rajziskolája,” „Réka lányom meséi”. A Mesefalhoz a lányának mondott történetekből merített, valamint népmesei és az irodalomból kölcsönzött elemeket használt fel, szabadon formálva őket az egyes táblákon. Van, ahol konkrétan felismerhető egy népmese, van, ahol egy-egy mesére utaló motívum figyelhető meg. Az is előfordul. hogy alig fedezhető fel konkrét kapcsolat a forrás és a megjelenő kép között, mégis a művész valamilyen irodalmi élményén alapul.
Figyelemre méltó az alkotónak az a szándéka, hogy a műve technikáját tekintve is illeszkedjék a könyvtárhoz. Ezért olyan nyomóformákat készített, melyek a nyomtatott könyv elődjére, a táblanyomatokra emlékeztetnek.
A körtefa-dúcos, körülbelül 16 m2-es alkotás 1984-ben került a helyére, a földszinti hírlapolvasó (ma Tájolónak nevezett részleg) világos, ablakokkal szemközti falára.
A kazettákon megjelenített világ varázsát az adja, hogy a táblaképek önállóan is értelmezhetőek, de a tizennyolc elemből összeáll egy teljes mesebirodalom.
Mesefal a Tájolóban
(fotó: Vinnai)