Az idei ünnepi könyvhétre jelent meg Fecske Csaba József Attila-díjas író, költő A sivatag hajója című könyve. A nem csak kicsiknek ajánlott, de elsősorban gyermekekről szóló, örök gyerekségeinket megörökítő kötet bemutatója a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban volt. Olvasóinknak ezt (is) ajánlja Fecske Csaba, ő viszont most irodalomtörténetet, kortársakat, kedvenceket, klasszikusokat, verseket, meséket, regényeket, régi és új irodalmi lapokat – egyszóval mindent – olvas.
– Most éppen – véletlenül – Schöplin Aladár A magyar irodalom története a XX. században című könyvét és a Literatura 1933-as évfolyamának bekötött példányait olvasom. A fiam ajánlotta és adta kölcsön ezt a két könyvet, ráadásul hétéves Zolika unokám hozta el kis hátizsákjában őket. Hát hogyne olvasnám el, amit tőlük kaptam. Másrészt az ilyen irodalmi csemegék nagyon érdekelnek.
– Csemegézzünk kicsit!
– Schöplin irodalotörténete 1937-ben jelent meg, tehát meglehetősen csonka mű, hiszen hol van még Weöres, Pilinszky, Örkény, Németh László (bár már voltak), és Nádas, Esterházy, Krasznahorkai, hogy másokat már ne is említsek. Mindazonáltal érdekes izgalmas mű, amit úgy olvasok, mint egy regényt. A korábban elhallgatott, ma pedig felemás módon megítélt írónőről, Tormay Cecilről írja: „Az egyedüli volt a század elején fellépett írók közül, aki a társadalom felső rétegéből igazi elhivatottsággal jött és figyelemre méltó új arcvonással gazdagította az irodalom képét. (...) Lélektani író volt:”
A halotti maszkok című fejezetben a már eltávozott alkotókat idézi meg, legnagyobb terjedelemben Adyt. Portrét fest Tóth Árpádról, Kosztolányiról, Krúdyról, szót ejt kevésbé rangos, de máig sem teljesen ismeretlen alkotókról, például Színi Gyuláról, Harsányi Kálmánról, Csáth Gézáról, Somlyó Zoltánról, Török Gyuláról. De nem említi Gárdonyit, pedig az ő munkásságának jelentős része a XX. századra esik.
Az Élő arcok fejezet az élőket veszi górcső alá, szól többek között Babitsról, Móriczról, teljesítményüknek megfelelő terjedelemben, értékeli Szép Ernőt, Gellért Oszkárt, Kemény Simont, Lesznai Annát, Karinthyt, Füst Milánt, Tersánszky Józsi Jenőt, Kassákot, Szabó Dezsőt, és a később a kabaréhoz szegődött Nagy Endrét, és még egy sor, ma már ismeretlennek számító alkotót. Fájdalmasan hiányzik viszont Radnóti és József Attila.
– Nézzük a Literaturát!
– A Literatura önmeghatározása szerint beszámoló a szellemi életről. 1926-ban indult meg, szerkesztője Supka Géza. Évente tízszer, a nyári hónapok kivételével havonta jelent meg. Képes, kulturális folyóirat, mely a magyar és külföldi irodalom, tudomány és művészet jelenségeiről ad számot, érdekesen, olvasmányosan. Nem közöl szépirodalmat, de esszéket és a megjelent könyvekről kritikákat, ismertetőket igen. Ezek között is találtam érdekességeket.
– Például?!
– Például Supka Géza írta Herczog Ferencről: „igenis, Herczog és nem Herczeg, mert most megjelent memoárjai 262-dik oldalán írja: >Meg kell jegyeznem én soha nem kértem miniszteri engedélyt, hogy e-re változtassam nevemben az o-betűt. Mikor később képviselő lettem, a mandátumot még Herczog névre állították ki, a háznagyi hivatal azonban a megkérdezésem nélkül Herczeget csinált belőlem.<” Most már ezt is tudjuk!
– A verseket most hanyagolja?
– Jó szokásom szerint olvastam mostanában némi Pilinszkyt, Weörest, Eliotot, Rilkét… Meg Grimm-meséket.
– Meséljen a mesékről!
– A Szitakötő folyóirat legközelebbi tematikus számának hívószava Holle anyó, és föl kellett frissítenem gyerekkori élményeimet. Egyébként is szoktam meséket olvasni és rajzfilmeken nézni.
– Vannak kedvencei?
– A kis Vuk, Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme, Frédi és Béni…Ők az én kis kedvenceim.
– És a nagy kedvencek? Kiket olvas legközelebb?
– Legközelebb Örkényt, Az utolsó vonat című gyűjteményes kötetét fogom olvasni, aztán Esterházy Péter Estijét, bár a részleteit már olvastam az És-ben, majd Hrabal következik… És biztosan előkerülnek a korábban már említett költők kötetei is. És néhány folyóirat, főleg azok, amelyekben magam is szerepelek, tehát a Liget, a Szitakötő, a Vigilia, a Parnasszus.
- Kinek ajánlaná legutóbb megjelent könyvét?
- A sivatag hajóját mindenkinek ajánlanám, aki ismeri a betűket, mert noha elsősorban gyerekeknek szántam, a jó gyerekvers a felnőtteknek sem árt meg. Leginkább az olvasni szerető gyermekeknek ajánlom. Szerethető könyvnek vélem.
(fg)
Mit olvas Korpa Tamás költő?
Mit olvas Jenei László író?
Mit olvas Vitkolczi Ildikó író?
Mit olvas Györgyei Géza író?
Mit olvas Vass Tibor költő?
Mit olvas Finta Éva költő?
Mit olvas Serfőző Simon író, költő?