A Magyar Írószövetség választmánya kezdeményezésére az idei évtől február 18., Jókai Mór író születésnapja a magyar széppróza ünnepe is. A jeles nap bevezetéseként Jókai Mórtól Jókai Annáig és tovább címmel Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője tart előadást február 15-én, csütörtökön délután fél 5-től a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey Artúr u. 11.). Ezt követően Bálint Márta Kossuth-díjas színművész Jókai Anna Én, szegény Sudár Anna című regénye alapján készült pódiumműsorából mutat be részleteket. Ingyenes belépők a könyvtárban, a földszinti kölcsönző pultnál igényelhetők.
„Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a próza megünneplésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, és világszerte elismeréssel fogadták, nagyra értékelték. Művei itthon és külföldön egyaránt népszerűek voltak az olvasók és az irodalmárok körében, könyvei szinte máig példátlanul nagy számban kerülnek kiadásra és fogynak el” – fogalmazta meg a 2017. november 13-i választmányi ülés után a Magyar Írószövetség elnöksége.
Jókai Anna utolsó, Mezey Katalin író (jobbra) által szerkesztett Átvilágítás című önéletrajzi kötetében is írt arról, hogy sokan megkérdezték tőle, rokona-e Jókai Mórnak. Nem voltak rokonok. De Jókai Anna munkásságáról is elmondható, hogy rendkívül népszerű, számos nyelvre lefordították és műveivel hozzájárult – miként Jókai Mór is – „történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez”.
A magyar széppróza napja tiszteletére rendezett könyvtári esten Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője tart bevezető előadást a magyar regényirodalom kiemelkedő személyiségeiről és a műfaj XX., XXI. századi változásairól is.
Szegény Sudár Anna és Jókai Anna
Jókai Anna 1989-ben megjelent Én, szegény Sudár Anna című regénye egy erdélyi asszony naplója – áthúzásokkal, javításokkal, elhallgatásokkal – ’89-es romániai változások előtti évekből. A mű születése kapcsán így nyilatkozott a szerző: „Amikor már írtam a Szegény Sudár Anná-t, tudtam, mit írok, miért és hogyan. A szellemi készülődés szakasza volt a gyötrelmesebb. Egyrészt szükségem volt közvetlen tapasztalati anyagra. Három hétre elmentem Erdélybe. Három hét semmi, ha nincs meg a fölfokozott empátia. Nem kíméltem a lelkemet, a fizikumomat sem. Beleéltem magam az ottani létbe, a legapróbb részleteket is megfigyeltem. Esténként magyarokkal beszélgettem. A tényanyag így aránylag könnyen összeállt. Amit nem tudtam, pontosan hogy is van, a gyakorlatban hogyan is működik, magyarországi, Erdélyből jött barátaimtól nem röstelltem megkérdezni. Különösen sokat köszönhetek Köteles Pálnak, aki a regény első olvasójaként mint igazán autentikus, áment mondott a hitelességre. Arra magamtól is rájöttem, hogy nem ’erdélyieskedni’ kell, hanem utat engedni a természetesnek. Elhinni, hogy ami ott fáj, az itt is ugyanúgy fáj.”
Bálint Márta színművész
Jókai Anna Én, szegény Sudár Anna című regénye alapján készült pódiumműsor előadója, Bálint Márta (képünkön) Kossuth-díjas színművész Erdélyből indult. Születési helye Marosvásárhely, ott végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, és ott lett a helyi Nemzeti Színház vezető színésze. Miután családjával Budapestre költözött, pályája ugyan sokat változott, hivatása lényegét másképpen éli meg. Elsősorban önálló estekkel, pódiumműsorokkal szolgálja a közönséget. Saját megfogalmazása szerint: változatlanul minden idegszálával arra törekszik, hogy a legjobbat adja a színpadon, hogy a színház csodáját és gyönyörűségét, a reményt hozó emberi üzenetet teljes egészében átélhesse a néző és vele együtt ő maga is.
Bálint Márta színművész 2017. március 15-e alkalmából kapta meg a Kossuth-díjat. A hivatalos indoklás szerint „az erdélyi magyarság megmaradását és a Kárpát-medence kulturális kincseinek továbbadását közel öt évtizede töretlen hittel és alázattal szolgáló, a magyar és világirodalom legnagyobb klasszikusait mély átéléssel és gazdag drámai eszköztárral közvetítő, kivételesen magas színvonalú művészi pályája elismeréseként”.
*
Ezen a napon a diósgyőri Petőfi Sándor Könyvtárban Csorba Piroska Szabó Lőrinc-díjas szerzővel találkozhatnak az érdeklődők, a Miskolcon élő szerző közönségtalálkozójának címe: Lelkem fővárosa Miskolc. 
