Szabó Magda Kossuth-díjas író születésének 100. évfordulója tiszteletére mutatja be Piros Ildikó Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész Abigél titkai – Töredékek Szabó Magda írónő életművéből című önálló estjét 2017. május 11-én, csütörtökön délután fél 5-től a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.). Az ingyenes belépők – a könyvtár tagjai és a regisztrált olvasók számára – a könyvtár földszintjén, a kölcsönző pultnál vehetők át a könyvtár nyitvatartási idejében.
Szabó Magda Abigél című regénye először 1970-ben a Móra Kiadónál jelent meg. Eredetileg úgy tűnt, a „csíkos könyv” elsősorban lányregény, aztán egyre népszerűbb lett, kiderült: komoly, mély titkokat rejt Abigél. A hazai siker után először 1974-ben csehül, 1977-ben lengyelül is megjelent, majd németül, lettül, románul, olaszul. A regény alapján 1978-ban elkészült a filmváltozat, melyet azóta rendszeresen műsorra tűznek a tévécsatornák. Nem múlik el karácsony vagy húsvét, hogy az ünnepi programban ne szerepelne a Zsurzs Éva által rendezett film.
A 2005-ös Nagy Könyv címmel rendezett országos programsorozat népszerűségi listáján szereplő 100 könyv között is dobogós helyen végzett: az évtizedek óta minden iskolás számára kötelezően olvasott két regény, az Egri csillagok és A Pál utcai fiúk után harmadik lett.
Az Abigél című regényből készült színpadi változat, musicalfeldolgozás, megjelent hangoskönyvként is.
Országos siker – spéttel
Az Abigél országos siker lett, ennek okát Szabó Magda így magyarázta: „Az Abigél – regény és tévéfilm formájában egyaránt – azt szerette volna megmutatni, hogy nincs közösség, amelyet el nem ér a háború, de csak másodsorban egy felekezeti leányiskola Hitler-korabeli ábrázolása. Ami miatt a regény és a film íródott, színházi szaknyelven úgy hívják, spétreakció. Valaki jól mulat, nevetgél, aztán egy másik rászól, lebitangozza, egy darabig még mosolyog, időbe telik, míg eljut a tudatáig, milyen szépen megtisztelték, mosolygós arcáról eltűnik a derű, pár fázissal később, de mégiscsak felfogta: megmondták neki, mi róla a vélemény. Mindent beleírtam az Abigél-be, amit nekem kellett volna megtennem, aki tanú voltam és kortárs, de nem lettem több egy bűntudatos szemlélőnél. Ha vádirat lett, magamat vádolom és a magamhoz hasonlókat, ha elismerés, azoknak szól, akik kicserélték az okmányokat, megmentettek számtalan Bánkit, számtalan Vitay Ginát, átprogramoztak énekmutató táblákat, átfestették a feliratokat, meggallérozták a szobrokat. Fiataloknak írtam, akik csak tananyagként ismerik ezeket az éveket, de elvállalták olvasmányuknak is, filmélménynek is az idősebbek. Míg írtam, felkeltettem a mély debreceni hóból franciatanárunkat, kettős arcával, iszonyú halottak iszonyú halála emlékét őrző élményeivel, különös nevelési módszerével, amiben semmi nem volt lényeges, csak a minden áron való segítés kényszere, ő lett Abigél, aki tisztában volt vele, hogy a meg nem karcolt lélek, a megmentett ember, a megvédett emberi méltóság fontosabb a szabályoknál. Két intézet emléke éledt újra alakja körül, azé a csodálatos iskolakombináté, amely felnevelt, s a háborús tüzek körülvette vásárhelyi iskoláé, amelynek szép régi ívei boltozatot tartottak egy tulajdonképpen értelmes, jóra kész, mégis tehetetlen fiatal szemlélő csillapíthatatlan bűntudata fölé.
Az Abigél országos siker lett. Egyetlen pillanatra se hittem, hogy nekem, személy szerint, részem volt benne. Magyarország egyszerűen csak szavazott, azzal, ahogy fogadta, Hitler ellen, a háború és a fasizmus ellen, s azok mellett, akik tettek is valamit, nemcsak rémülten és undorodva figyeltek, mint egy írónak még nem is nevezhető nagyon fiatal író, aki elraktározta a nyersanyagot az építkezéshez: az emlékeket.
Nemcsak egyénnek, egy országnak is lehet spétreakciója.”
Abigél és Piros Ildikó titkai
Piros Ildikó Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész számtalan színpadi és filmszerepei közül a legismertebb, legnépszerűbb Zsuzsanna nővér az Abigél című filmben, és az ő előadásában készült a felvétel a hangoskönyvhöz is. De az Abigél titkai című önálló estje nem csak erről a filmről, erről a regényről szól. A színésznő felidézi a 100 éve született Szabó Magda életútjának legjelentősebb eseményit, munkásságának kiemelkedő alkotásait, és beavatja a közönséget a film születésének titkaiba is.