„Hit a szóban?” – kérdezte Szabó Bogár Imre egyik verscímében. A kérdés természetesen költői, mert mi is lehetett volna a válasz: „Persze, hogy hittünk / minden szóban / mindnyájan, kiknek / szájában szó van, / akinek fontos még a gondolat, a vélemény, a saját, az észrevétel, / az amit legbelül / a lényeg mondogat…”
Ide kellene másolnunk az egész verset, majd a költő összes műveit, és fel kellene idézni mindazt, amit Szabó Bogár Imre az írásért, az irodalomért, az írástudók becsületéért tett. Minden sora azt igazolja: hitt a szóban, a „megváltó szóban”, az „igében”.
Szabó Imre 1944. január 18-án született Püspökladányban, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán magyar–történelem szakon szerzett diplomát. Tanári pályáját 1967-ben Miskolcon kezdte, pedagógiai munkájáért Németh László-díjat is kapott. Utolsó munkahelye – 1986-os nyugalomba vonulásáig – a Karacs Teréz Középiskolai Kollégium volt, ahol igazgatóhelyetteseként dolgozott.
Szabó Bogár Imre első írása 1968-ban a debreceni Alföld című folyóiratban jelent meg. Miskolcon tagja lett a Kelet Irodalmi és Közművelődési Alkotócsoportnak, a későbbi Kelet Irodalmi és Társművészeti Egyesületnek. Több Kelet-kötet szerkesztésében is részt vett. Az ő versére utal a Hit a szóban című, 2000-ben megjelent Kelet-antológia is. Köteteit – Mond(d)ható versek (1996), A mindenség átvérzése (2002), Örökös hiány (2006), A nagy folyam felé (2009), Óriások (2010) – őrzik könyvtáraink. Ahogy Szabó Bogár Imre első önálló kötetének címében is utal erre: versei mondhatóak, és mondani kell, ha hiszünk a szóban, a megváltó szóban az igében…
Köszönjük Szabó Bogár Imre szavait, mondható verseit.
Ide kellene másolnunk az egész verset, majd a költő összes műveit, és fel kellene idézni mindazt, amit Szabó Bogár Imre az írásért, az irodalomért, az írástudók becsületéért tett. Minden sora azt igazolja: hitt a szóban, a „megváltó szóban”, az „igében”.
Szabó Imre 1944. január 18-án született Püspökladányban, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán magyar–történelem szakon szerzett diplomát. Tanári pályáját 1967-ben Miskolcon kezdte, pedagógiai munkájáért Németh László-díjat is kapott. Utolsó munkahelye – 1986-os nyugalomba vonulásáig – a Karacs Teréz Középiskolai Kollégium volt, ahol igazgatóhelyetteseként dolgozott.
Szabó Bogár Imre első írása 1968-ban a debreceni Alföld című folyóiratban jelent meg. Miskolcon tagja lett a Kelet Irodalmi és Közművelődési Alkotócsoportnak, a későbbi Kelet Irodalmi és Társművészeti Egyesületnek. Több Kelet-kötet szerkesztésében is részt vett. Az ő versére utal a Hit a szóban című, 2000-ben megjelent Kelet-antológia is. Köteteit – Mond(d)ható versek (1996), A mindenség átvérzése (2002), Örökös hiány (2006), A nagy folyam felé (2009), Óriások (2010) – őrzik könyvtáraink. Ahogy Szabó Bogár Imre első önálló kötetének címében is utal erre: versei mondhatóak, és mondani kell, ha hiszünk a szóban, a megváltó szóban az igében…
Köszönjük Szabó Bogár Imre szavait, mondható verseit.