A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár új szerzeménye Rákóczi Ferenc első, 1707-ben Párizsban francia nyelven megjelent életrajza. A nagy fejedelem első életrajzírója Eustache Le Noble (1643–1711). Ez mű két kiadást is megért az 1700-as években. A kis könyv ebben a hónapban a könyvtár központi épületének földszintjén található kiállítási vitrinben ls látható.
Le Noble 1643-ban Troyesben született, tanulmányait a szülővárosában és Párizsban végezte. Jogi pályára lépett, 30 éves korában a metzi parlament főügyésze lett, de valószínűleg adósságokba verte magát, és a kor szokásainak megfelelően eladta hivatalát. A párizsi bohémek életét élte, amely során váltakozott a börtön, a száműzetés és az ezek közötti nyugalmi állapot. Önmagáról ezt írja az École du monde (A világ iskolája) című műve előszavában: „A bajok, amelyek engem üldöztek, már több mint tizenöt éve, párjukat ritkítják. Mindent elvesztettem, kivéve szellemem teljes nyugalmát, amely elválaszthatatlan az ártatlanságtól. A balsors mindentől megfosztott, kivéve szilárdságomat és azt a vágyamat, hogy saját szenvedéseimből olyan tanulságokat vonjak le, amelyekkel használhatok hazámnak.”
Első feltűnést keltő publicisztikai művét 1685-ben írta, de csak 1691-ben jelent meg, címe: Espirit de Gerson (Gerson szelleme), benne a XIV. sz. végének, a XV. sz. elejének a konstanzi zsinaton nagy szerepet játszó teológusnak a gondolatait magyarázza, a francia egyház és XIV. Lajos függetlenségét védi a pápával szemben.
Le Noble írt pamfletteket, novellákat, regényeket, vígjátékokat és foglalkozott a történelemmel is. Az Histoire de l'établissement de la République de Hollande (A Holland Köztársaság megalapításának története) című művét 1689–1690-ben adta ki. Hollandiában betiltották ezt a könyvét, mert mint egyik történetírója megjegyzi: „kellemetlen igazságokat mondott el a hollandokról”.
Európa 1706-ban kíváncsian fordult Magyarország felé, mert a magyar felkelés befolyásolta az erőviszonyokat a nyugati hadszíntéren is. Le Noble kielégíti az olvasók igényét a Rákócziról és a szabadságharcról szóló művével.
Le Noble Rákóczi-életrajzának szerkezete kusza és sok pontatlanságot is tartalmaz, de az első történeti munka, ami igyekszik összefoglalni a Rákóczi-szabadságharc történetét a nagyszombati béketárgyalások megszakadásáig. Ír Magyarország és Erdély földrajzi és történeti tudnivalóiról is. Nagy érdeme a műnek, hogy a felkelés mellett áll, rokonszenvezik a felkelőkkel.
A Rákóczi-életrajz műfaja vegyes. Vannak benne olyan adatok a melyek informálják az olvasót Magyarországról, tehát lexikonszerű. Nagy terjedelemben szól az eseményekről, csatákról és a tárgyalásokról, tehát újságszerű. Ahol csak teheti, beiktat párbeszédet, szónoklatot, nyilatkozatot, tehát szépirodalomszerű is. Ebben a korban még vita folyt arról, hogy mi a történetírás funkciója. Sok híve van a szépirodalmi eszközök használatának a történetírásban. Sokak szerint regényszerűen kell megírni a múltat.
A szerző azt ígérte, hogy folytatni fogja az életrajzot, a folytatás sajnos nem készült el.Ezt a Rákóczi-életrajzot Magyarországon hamar megismerték. Már Kolinovics Gábor (1698–1770) is említi az 1730-as években írt Rákóczi-szabadságharcról írt művében. Lefordítására és kiadására nem került sor. Márki Sándor fordította le az 1920-as évek elején, meg szerette volna jelentetni, de csak 1976-ban jelent meg magyar nyelven. A magyar kiadás jegyzetei javítják a szerző tévedéseit.
Példányunk bordázott félbőr kötésű, hibátlan könyvecske. Tartalmazza a rézmetszeteket és egy Magyarország-térképet is.