Beke József magyartanárnak köszönhetően készült el Arany János születésének 200. évfordulója tiszteletére költő a verseinek szókészletét feldolgozó háromkötetes Arany-szótár. A kézikönyv az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának kiadásában jelent meg – az anyanyelvi civil szervezeteknek nyújtott állami támogatásnak köszönhetően.
„A magyar nyelv és irodalom páratlan diadala ez!” – írja az előszóban Balázs Géza nyelvészprofesszor, a kiadvány szerkesztője, s tegyük hozzá: komoly szellemi értékmentés is, hiszen nemzeti irodalmuk fejlődésének történetében jelentős szerepet vállalt magára Arany János. Szerb Antal irodalomtörténész megfogalmazása szerint: „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja”. Arany János munkásságán, műveinek alaposabb megismerésén túl ahhoz is hozzájárulhat egy ilyen szótár, hogy jobban megértsük a múltat. Történészek, nyelv- és irodalomtörténészek, stiliszták, néprajzkutatók számára is fontos információ lehet, hogy abban a korban milyen értelemben használtak egy-egy szót.
Sokan megkérdezték már, hány szót is használt verseiben Arany János? Ezt ugyan korábban senki nem számolta meg, de már Riedl Frigyes irodalomtudós is azt állította: „költőink közül az ő szókincse a legnagyobb”, Bóka László pedig úgy saccolta, közel tizenötezer szót használt. Most viszont már tudjuk, a szótári tájékoztatóból idézzük: „Arany János verses alkotásaiban 22.423 szót használt, ekkora a költői szókincse.” (Senkit ne tévesszen meg a Petőfi-szótár 22.719 szava – az ő esetében a prózai műveket, a műfordításokat és levelezését is feldolgozták.)
Az Arany-szótár szerzője, Beke József Nagykőrösön született, a Szegedi Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán 1956-ban végzett. Előbb a kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban tanított, majd 1964-ben költözött feleségével Kecskemétre és a Bányai Júlia Gimnáziumban lett a magyar nyelv és irodalom tanára. Itt dolgozott 1995-ig. Tanári munkája mellett feldolgozta Katona József Bánk bán című drámájának nyelvét, majd Zrínyi Miklós és Radnóti Miklós költői nyelvét is. Több évtizedes munka után Arany János születésének 200. évfordulójára készült el a legnagyobb szókincsű magyar költő nyelvének szókészletét tartalmazó újabb szótára, az Arany-szótár.
Beke József először nagykőrösi kisdiákként csodálkozott rá Arany János nyelvének gazdagságára. Erről így vall: „Amikor nagykőrösi kisiskolás koromban először kibetűztem Arany János nagyszerű balladájának címét: Tengeri-hántás, bizony valamilyen különleges (hántás?), de mindenképpen a tengeren végzett műveletre gondoltam, eszembe sem jutott, hogy ez arról a tevékenységről szól, amelyen mindig szívesen vettem részt, csakhogy azt kukoricafosztásnak hívtuk. Arany a címbeli kifejezést Nagyszalontáról hozta magával, de Kőrösön írta ezt a művét, ahol a tengeri szónak ’kukorica’ jelentését csak ebben a tréfás szólásban ismeri, aki egyáltalán ismeri: tengeri fürdőt vesz, vagyis kukoricát kapál. Hasonló félreértésre adott okot az is, amikor az iskolában a Toldi e sorához értünk: ’Jól tudom, mi lappang bokrodnak megette’. Kedves tanárnőnk – látván, hogy nem értjük – röviden igyekezett helyes útra terelni gondolatainkat: ’ez tulajdonképpen nem más, mint mögötte’. Csakhogy ez nekünk, kőrösi gyerököknek éppen úgy igealak volt, mint a versbeli ’megette’. És ekkor kaptuk az első szakszerű magyarázatot arról, hogy nemcsak mögött és mögötte van a magyar nyelvben, hanem ugyanilyen jelentésű megett és megette is, meg arról is, hogy a névutó így, a ragos főnévvel is előfordulhat.”