„Ne add fel, Olvasó!”
A könyvekben megörökített, könyvtárainkban őrzött Piroskák közül a legismertebb a Grimm testvéreknek köszönhetően világhírűvé vált kislány, a Piroska és a farkas című mese hőse. Vannak olyan magyar Piroskák is, akik külföldön lettek népszerűek, de a róluk szóló könyvek megtalálhatók könyvárainkban is. A legtöbb Piroska-könyvet Csorba Piroskától kaptuk, igaz, az ő verseinek, regényeinek hősét nem így hívják, de azért a legtöbb róla (is) szól.
Piroska-nap alkalmából összeállított könyvajánlónk mottójának szerzője Csorba Piroska, a szuhakállói születésű, Miskolcon élő Szabó Lőrinc-díjas író, költő egyik írásában így biztatta az Olvasót. „Tudom, hogy verseket olvasni nem divat. Nem népszerű. Tudom, hogy kevesen teszik. Hát persze. A Himaláját sem másszák meg sokan. De akik megteszik, kifosztott pénztárcájukkal is gazdagabbak egy nábobnál. / Ne add fel, Olvasó! Soha ne add fel, ha nehéz.” (Megjelent a spanyolnátha.hu művészeti folyóirat 2006 őszi számában)
Kezdjük a könyvszemlét a mesékkel!
A Piroska és a farkas című klasszikusnak számító Grimm-mese számtalan feldolgozásban – könyvben, hangfelvételen, filmen, különböző átiratban – megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár állományában. Különösebben nem kell indokolni, miért kell megismerni a mesét.
A következő Piroskát a magyarságunk miatt ajánljuk olvasóinknak.
A szentként tisztelt Árpád-házi Piroskáról, László király lányáról, a bizánci császárnéról viszonylag keveset tudunk. Az ő életéről és koráról szól Nagyszentmihályi Géza könyve, az Árpád-házi Szent Piroska, az idegen szent című kis kötet. Szent Piroska (aki az ortodox egyházban az Eiréné nevet kapta) alakját megörökítették a Hagia Szophia egyik mozaikképén is, ezért érdemes fellapozni Kádár Zoltán művészettörténész A Hagia Szophia című kötetét is.
Hogy mások milyennek látnak bennünket, magyarokat, erre a kérdésre is választ ad a német szerző által megörökített Piroska.
Hugo Hartung (1902–1972) német író, újságíró, színész, színműíró bölcsészhallgatóként az 1920-as években cserediákként egy nyarat a Hódmezővásárhelyhez tartozó Kutasipusztán töltött. Az itteni élményeit dolgozta fel az 1954-ben megjelent Ich denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) című regénye. A romantikus történetből film is született, hamar népszerű lett Németországban a Piroschka-sztori. Magyarul először 1987-ben Sipka Sándorné Serfőző Rózsa fordításában, Németh Lajos kiadásában Svájcban jelent meg, majd 2002-ben Katulics Imre fordította újra magyarra, és a K.u. K. Kiadó gondozásában Budapesten is megjelent. Mindkét változat kölcsönözhető a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárból, a német nyelvű könyv – és több eredeti Hartung-mű is – kölcsönözhető a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtárból.
Csorba Piroska könyveinek jelentős része – mivel helyi szerző – a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Helyismereti részlegében található, de találunk kölcsönözhető példányokat minden miskolci és a legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén megyei könyvtárban is. Népszerűek a szerző tankönyvei, legendás elbeszélései, a stílusparódiákat tartalmazó A kesztyű című kötet, a gyermek- és kamaszversekből összeállított Segítség, felnövök!, a Csókolom, jól megnőttem, a Falra hányt borsó…
Köszönjük, Piroska! Köszöntjük a Piroskákat!