Legfrissebb híreink


Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két útvonalon is jár könyvtárbusz, kistelepülések olvasóihoz juttatva el a könyvet. Október 9-én és 10-én, pénteken és szombaton viszont miskolci városrészek csendjét is a könyvtárbusz szignálja veri majd fel. Ekkor ugyanis a könyvtárbusz ellátogat azokhoz a miskolciakhoz, akiknek nincs a közvetlen közelükben könyvtár.

Ebben a különleges kezdeményezésben nincs nosztalgia, sőt, előremutató: ugyanis szeretné ezt a szolgáltatást majd – az uniós pályázatok függvényében – menetrendszerűen is beindítani a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár.
Mi várja az érdeklődőket a buszon? Gyerekkönyvek, népszerű regények, újdonságok – és persze internet. Ha nincs a buszon a keresett könyv, rögtön kideríthető, melyik könyvtárban érhető el. Akik a könyvtárbuszon kölcsönöznek, ha kiolvasták a kiválasztott könyvet, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár szervezetéhez tartozó bármelyik tagkönyvtárba visszavihetik .

A könyvtárbusz menetrendje
október 9., péntek
1. Komlóstető (Lomb utcai buszforduló): 10.00–11.00
2. Hámor (Kohászati Múzeum és az ABC között): 11.30–12.30
3. Pereces (Állomás tér): 13.00–14.00
4. Bodótető (Dóczy utcai buszmegálló mellett): 14.30–15.30

október 10., szombat
1. Szirma (Miskolci u. 56., áruház előtt): 10.00–11.00
2. Hejőcsaba (Csabavezér u. 56., a régi gyógyszertár mellett): 11.15–12.15
3. Görömböly (Szolártsik tér 4., közösségi ház mellett): 12.30–13.30
4. Tapolca (Görömbölyi út – Szebeni utca találkozása): 13.45–15.00
 

A Felföldi Fotográfusok Szövetségéhez tartozó alkotók kalotaszegi képeiből nyílik kiállítás október 8-án, csütörtökön délután fél 5-kor Miskolcon a II. Rákóczi Megyei és Városi Könyvtár központi épületében. A tárlatot Szathmáry-Király Ádám, a Felföldi Fotográfusok Szövetségének vezetője ajánlja a közönség figyelmébe.

A kazincbarcikai Felföldi Fotográfusok Szövetsége és a kolozsvári Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány (Studio Art Reményik Sándor „STARS”) 2008-tól együtt szervezi kalotaszegi fotóművészeti táborát. Céljuk a tájegység népművészeti, építészeti értékeinek, szimbólumvilágának, történelmi emlékeinek megörökítése.
Az alkotók a fotóművészet segítségével kívánják bemutatni Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály, Zentelke, Magyargyerőmonostor, Körösfő, Magyarvalkó, Jákótelke, Kalotadámos, Magyarókereke, Nyárszó, Sárvásár,Váralmás, Középlak, Ketesd, Magyarbikal, Zsobok, Sztána, Farnas, Kispetri, Nagypetri, Bábony, Egeres, Kajántó, Kisbács, Magyarzsombor, Inaktelke, Nádasdaróc, Bogártelke, Mákófalva, Türe, Magyarvista, Méra, Szucság, Jegenye, Gyerővásárhely, Magyarkapus, Magyarkiskapus, Gyalu, Tordaszentlászló, Szászfenes, Magyarlóna, Magyarfenes, Magyarléta, Györgyfalva még fellelhető értékeit.
A művészeti táborban készült alkotások több településen is bemutatták már. Így például Zsobok, Kolozsvár, Bánffyhunyad, Zilah, Arad, Nagyvárad, Kalotaszentkirály, Szucság, Gyalu, Budapest, Sajószentpéter, Kazincbarcika, Felsőzsolca közönsége is láthatta a kalotaszegi képekből összeállított kiállítást. Miskolcon a mostani könyvtári tárlaton mutatkoznak be először ezekkel a kalotaszegi alkotásokkal a Felföldi Fotográfusok. A kiállító művészek: Bánóczi László EFIAP, Csohány Éva AFIAP, Dolap Szathmáry-Király Elmaz, Dr. Agócs József AFIAP, Dr. Patrus Sándor AFIAP, Dr. Sidló Gábor, Fehér Melinda, Koós László EFIAP, Pap István, Peniasko Jozef, Szathmáry-Király Ádám EFIAP/gold, Szathmáry-Király Ádámné Zsó, Szűcs Ágnes, Tasnádi Tamás.

(A Zsobok című kép Bánóczi László alkotása)
 

E havi könyvritkaságunk egy „helyi szerző”, Szemere Bertalan jogi műve: A büntetésről s különösebben a halálbüntetésről. „A koszorúzott pályamunka” megjelent 1841-ben Budán „a' Magyar Kir. Egyetem' betűivel”. A jó állapotú példány a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Régi Könyvek Tárának féltett kincse. Ebben a hónapban bárki megtekintheti a központi épület (Miskolc, Görgey A. u. 11. ) földszintjén.

Szemere Bertalan (1812–1869) a Borsod vármegyei Vattán született. 1820-ban lett a sárospataki református kollégium diákja, 1822-től a miskolci evangélikus iskolában folytatta tanulmányait. 1826-től Késmárkon, majd 1827 és 1832 között ismét Sárospatakon tanult és jogi diplomát szerzett.
Az 1848-as választáson Miskolc országgyűlési képviselőjévé választották. A Batthyány-kormányban belügyminiszteri tárcát kapott. 1849. május 2-tól miniszterelnök és belügyminiszter Kossuth kormányzó mellett. A világosi fegyverletétel után a rábízott Szent Koronát és a koronázási ékszereket augusztus 23-án Orsovánál elásatta. Az emigráció éveit Párizsban töltötte. 1851-ben távollétében halálra ítélték. Támogatta a kiegyezést, ezért szembekerült Kossuthtal. A magyar emigráció című pamfletjében, majd a Politikai jellemrajzok című írásában támadta a szabadságharc vezetőit, elsősorban Kossuthot. Szakított a Kossuth által követett iránytól, melyet kárhoztatott, és az 1859-es Pesti Hírnökben melegen ajánlotta az év október 20-ai császári kiadványok elfogadását, a jövőbeni fejlődés miatt. 1862-ben pedig erősen kikelt a Kossuth által megpendített konföderáció terve ellen.
Emigrációban töltött évei alatt megírta Utazás keleten című útirajzát is. 1869. január 18-én Budán hunyt el, ott is temették el, de 1871. május 1-jén Miskolcra szállították hamvait és az Avasi temetőben helyezték örök nyugalomra.
A Magyar Tudós Társaság 1839-ben pályázatot hirdetett: „Határoztassék meg a büntetés értelme és célja; adassanak elő annak biztos elvei, s ezekhez alkalmazható nemei; fejtessék meg, találhat-e köztök helyet a halálbüntetés, és mely esetekben, miképpen és mily sikerrel gyakoroltatott ez a régi és újabb népeknél, különösen hazánkban”. Erre Szemere is pályázott. Műve A büntetésről, s különösebben a halálbüntetésről címmel jelent meg 1841-ben, a szerző külföldi tapasztalatainak, gazdag olvasottságának és hazai kutatóútjának eredményeként. A pályamunkák közül a bírálók hármat tartottak kiadásra és jutalomra alkalmasnak; Szemerének ítélték a jutalmat. Szemere következtetése a halálbüntetéssel kapcsolatban egyértelmű: a halálbüntetés nem felel meg a büntetésekkel kapcsolatos igazságossági és társadalmi kívánatoknak, ezért helyette az életfogytig tartó szabadságvesztést javasolta.„A büntetés ugyan személyes, de a bűnös rokonai is szenvedhetnek a vele járó gyalázattól. Nem erkölcsös viszont, amit Szemere a nyilvános kivégzések pszichológiai hatásával igazol. Nem „osztékony”, hiszen az élet elvétele és el nem vétele között nincs középút. Nem szellemi, hanem a legerőteljesebb testi büntetés. Nem javító, hiszen a kivégzéssel megakadályozza az elítélt megjavulását. Bizonyos ugyan, de nem egyenlő, hiszen másként hat az elítéltekre. Nem tanító, hiszen csak a gyilkosság esetében analóg az elkövetett bűnnel. Példás, de gyakran az ellenkező hatást váltja ki. […] Megakadályozza a bűn megismétlését, az állam más módon is meggátolhatja az elítéltek újabb bűncselekményeit. [...] Végül népszerű ugyan, de csak a gyilkosság esetében. Szemere e munkája a halálbüntetésről szóló magyar jogfilozófiai irodalom máig maradandó darabja.”(Herman Róbert: Szemere Bertalan. In.: Magyar Tudomány 2012. 10. sz.)

 

Vass Tibor József Attila-díjas költő, a Spanyolnátha művészeti főszerkesztője kezdeményezésére idén augusztusban 20. alkalommal szerveztek irodalmi, képzőművészeti találkozót – kertfesztivált – a költő hernádkaki kertjében. Erre az alkalomra jelent meg a Húszimádóknak című Spanyolnátha-könyv. A kötet könyvtári állományba vétele alkalmából rendezett bemutató október 7-én, szerdán délután fél 5-kor kezdődik a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.).

„A 20. SPN-könyv, a Spanyolnátha művészeti folyóirat Hernádkak-antológiája a 20. Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivál és az 5 éves Spanyolnátha Nemzetközi Mail Art Művésztelep köszöntésére” – ezzel az ajánlással jelent meg a Spanyolnátha művészeti folyóirat és a Példa Képfőiskola Művészeti Alapítvány kiadásában a 20 szavas, 20 soros szövegekből, és az egy híján húsz hernádkaki kertfesztiválon készült fotókból összeállított kötet. Néhány név a szerzők – és „kertbarátok” – közül: Balogh Robert, Berka Attila, Bedecs László, Cselenyák Imre, Csorba Piroska, Dicső Botond, Dicső Zsolt, Fecske Csaba, Fekete J. József, feLugossy László, Király Farkas, Kukorelly Endre, Ladik Katalin, Láng Eszter, Lapis József, Lázár Balázs, Nagy Bandó András, Nagy Zsuka, Némethi Lajos, Oláh András, Petőcz András, Szénási Miklós, Szentmártoni János, Turczi István, Urbán Tibor, Üveges Tamás, Vass Nóra, Vörös István, Zsille Gábor.
A kertfesztiválokat idéző könyvtári élménybeszámolón Vass Tibor, a kötet szerkesztője mutatja be a Húszimádóknak című könyvet.
A 20. kertfesztiválra készült a Húszimádóknak-performanszból Berka Attila író, a Spanyolnátha főmunkatársa idéz majd néhány részletet.
A Spanyolnátha Könyveket, az SPN-sorozatot Vass Nóra szerkesztőségvezető mutatja be.
A könyvbemutatón fotók és filmetűdök segítségével is igyekszünk kertfesztiváli hangulatot idézni a könyvtárba, és beavatni az olvasókat a könyv születésének történetébe.

(A kertfesztiváli képet Csépes Ágnes, Vass Tibor fotóját Vass Nóra készítette)

 

 

 

 

 

A Országos Könyvtári Napok legfőbb célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvekre, az olvasásra, a könyvtárak szolgáltatásaira, a könyvtárosok munkájára. A hét során könyvbemutatókkal, játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, koncerttel várjuk könyvtárainkba az érdeklődőket. Könyvtárainkban az egész hét a megbocsátásé lesz: nem kell késedelmi díjat fizetniük azoknak, akik késve hozzák vissza a kikölcsönzött könyveket, és ezen a héten mindössze 100 forintért iratkozhat be bárki a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba – beleértve ebbe az intézményhálózat valamennyi tagkönyvtárát. Sőt, ezen a héten, október 11-én, vasárnap is várjuk olvasóinkat a központi épületben – érdekes programokkal, kölcsönzési lehetőségekkel délelőtt 10-től délután 2 óráig.

Sok diáknak éppen iskolai inspiráció alapján lehet szüksége olyan régi vagy új folyóiratra, újságra, kottára vagy más zenei anyagra, esetleg DVD-n megnézhető filmre, idegen nyelvű könyvre vagy oktatóanyagra, képzőművészeti kiadványra, helytörténeti dokumentumra - és persze szak- vagy szépirodalomra, amit az iskolai könyvtárban nem talál meg.

Ezért Miskolc város könyvtára tanévnyitó kedvezménnyel várja a 16 év feletti diákokat.

16 év alatt ingyenes a beiratkozás - 16 év fölött most, szeptember 7–27. között az egyébként félárú díjat is megfelezzük, a tanulók mindössze 400 forintért egy évig tagjai lehetnek a városi könyvtárnak. A kedvezmény nemcsak a jól ismert, Népkert melletti központi épületben vehető igénybe, hanem minden fiókkönyvárban is – és az olvasójegy is mindegyikben érvényes.

Az új beiratkozók pedig még ajándékot is kapnak: INGYEN internetidő vagy nyomtatás közül választhatnak!

Közel egymillió könyv és folyóirat, DVD, kotta, idegen nyelvű kiadvány – valamint internethasználat, fénymásolás, nyomtatás, és még számos más szolgáltatás kerül így karnyújtásnyi közelségbe – két gombóc fagyi áráért...

II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épület (a Népkert mellett) * József Attila Könyvtár(Szentpéteri kapu) * Kaffka Margit Könyvtár(Csabai kapu) * Móra Ferenc Könyvtár (Avas) * Petőfi Sándor Könyvtár(Diósgyőr) * Tompa Mihály Könyvtár (Martin-kertváros) * Szabó Lőrinc Idegennyelvi és Lévay József Muzeális Könyvtár (Mindszent tér)

A könyvtári királyság a gyermekkönyvtárban van. Itt bárki az Olvasók királya/királynője lehet: ha ismeri (vagy megismeri) az ajánlott könyveket, és megoldja, majd beküldi – helyesen kitöltve – a mellékelt feladatlapot.

Az Országos Könyvtári Napok keretében a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában az idén is megválasztják, sőt megkoronázzák az Olvasók királyát és az Olvasók királynőjét. A megtisztelő címet azok a gyerekek kaphatják meg, akik elolvassák a könyvtár által ajánlott könyveket, majd kitöltik az irodalmi művekkel kapcsolatos feladatlapot.
Az idén a következő könyvekhez kapcsolódnak a játék kérdései: Ádám Valérián: Csángó mesék. Bp., Móra Könyvkiadó. 2010; Az álomlátó fiú: furfangos magyar népmesék. Szekszárd, Palatinus Kiadó. 2002; Bálint Ágnes: Mazsola. Bp., Holnap Kiadó. 2002; Berg Judit: Rumini. Bp., Pozsonyi Pagony Kft. 2006; Lázár Ervin: A manógyár. Bp., Osiris Kiadó, 2002. (A könyv elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban is: mek.oszk.hu)
A pályázati lap letölthető a könyvtár honlapjáról vagy átvehető a gyermekkönyvtárban. A kitöltött feladatlapot október 5-ig kell eljuttatni a könyvtárba – személyesen, postán (II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtára, 3530 Miskolc, Görgey Artúr u. 11.) vagy e-mailben (gyermek@rfmlib.hu).
A könyvtári „királykoronázás”, az ünnepélyes eredményhirdetés, valamint a könyvajándékok ünnepélyes átadása 2015. október 11-én, az Országos Könyvtári Napok záró rendezvényén, a Könyves Vasárnapon lesz a könyvtárban.

A feladatlap
 

Hajdu Gábor író, újságíró születésének 80. évfordulója tiszteletére jelent meg – halála után közel 20 évvel, a Bíbor Kiadó gondozásában – utolsó, kéziratban maradt írása, a Nászcsók Káintól című regénye. A szeptember 23-án, szerdán délután fél 5-kor kezdődő könyvtári kötetbemutató előtt a mindszenti temetőben koszorúzás lesz Hajdu sírjánál.

„Mindenütt jó volt, de a legjobb a könyvtárban”
Szerb Antal

A X. Országos Könyvtári Napok legfőbb célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak szolgáltatásaira, a könyvtárosok munkájára. Itt az alkalom: keressük meg a könyvtárunkban őrzött könyvekben a könyvtárosokat és a könyvtárakat!
Játsszanak velünk! Válaszoljanak a kérdéseinkre! A helyes megoldást hozzák el személyesen – október 5-től 11-ig, a X. Országos Könyvtári Napok során – a könyvtárba (Miskolc, Görgey A. u. 11.), vagy küldjék el a jatek@rfmlib.hu e-mail címre – október 11-ig!
A helyes megoldás beküldői közül a három legszerencsésebb egyéves ingyenes beiratkozási lehetőséget kap a könyvtárunkba!
A feladatlap – töltse le!

*

Néhány kérdés – ízelítőül
– Szerb Antal egyik regényének főhőse a British Museum könyvtárában a XVII. századi angol misztikusokat kutatja, majd meghívják vidékre, hogy az ottani családi könyvtárban folytassa munkáját. Melyik regényről van szó?
– Miért nem lettem könyvtárnok? – ki tette fel ezt a kérdést önmagának egyik tárcanovellájának címében?
– Hogy hívják Kálnoky László József Attila-díjas költő Egy könyvtáros hányattatásai című elbeszélő költeményének hősét?
– Milyen néven jelentette meg Darvasi László a Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt? című írását?

 

A meghívó már elkészült, mely a miskolci minorita templommal és Kelemen Didákkal kapcsolatos legutóbb megjelent három könyv szeptember 30-i könyvtári bemutatójára invitál. Az iskolák atyja – Kelemen Didák minorita atya élettörténete című regényes életrajzot írója, Gál Halász Anna ajánlotta volna olvasóink figyelmébe. A feltételes mód oka, hogy kórházba került a szerző, így onnan telefonált, hogy sajnálja, de nem tud részt venni az eseményen. Nem akartuk elfogadni, hogy nem lesz velünk, olvasóival. Bíztunk és bízattuk: meg fog erősödni, várjuk szeretettel. Hiába! Csak a szomorú hír érkezett: 2015. szeptember 21-én, hétfőn elhunyt Gál Sándorné, Gál Halász Anna. Temetése szeptember 30-án, szerdán délután 2 órakor lesz Miskolcon a Szentpéteri kapui temetőben. A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárközponti épületében szeptember 30-án, szerdán délután fél 5-kor kezdődő könyvbemutatón emlékezünk Gál Halász Annára.

Pages