Arany János költő születésének 200. évfordulója alkalmából a Gömörország Regionális Kulturális Egyesület gondozásában megjelent „Emléke sír a lanton még” – Három évszázad melodrámái Arany János balladáira című CD bemutatója március 1-jén, szerdán délután fél 5-kor kezdődik a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey Artúr u. 11.)
A görög eredetű melodráma szó eredeti jelentése szerint zenével kísért versmondás. A műfaj megújulásának, újjászületésének szép példája a most megjelent CD.
Sziklavári Károly zenetörténész, a hangzó antológia egyik szerkesztője szerint az ismert Arany János-melodramatizálások közül valószínűleg a legkorábbi a XIX. századból, 1895-ből maradt fenn. Kapi Gyula, a Soproni Evangélikus Tanítóképző Intézet igazgatója a Ráchel siralma című Arany-ballada előadásához írt zenét. Szintén XIX. századi keletkezésű Kutass (Kutnyánszky) Jenő Ágnes asszony-melodrámája. A XX. századot Lányi Ernő 1907-ben megjelent, Szabadkán bemutatott műve, a Zách Klára-melodráma (Op. 163) képviseli az alkalmi összeállításban. Ezt a zeneművét Csáth Géza így méltatta a Budapesti Napló 1907. június 15-i számában: „Apró motívumokból épül fel, amelyek nagyon jellemzőek, magyarok, s modernségükben meglepőek. Kázmér vágyakozásának motívuma, a templom jelenet (középkorias orgona-stílusban), a lányokat jellemző édes dallam, a kétségbeesés motívuma mind drámai erejűek. Az egész munka a megcsinálásában nemes, finom. Zichy Mihály illusztrálta Arany balladáit, Lányinak a zenében kellene elvégezni ugyanezt!”
A költő születésének 200. évfordulója tiszteletére megjelent hangzó antológia zeneszámainak többsége XXI. századi alkotás. Zsekov Éva Mónika hegedűművész, zenetanár, a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagja 2014-ben írta a legismertebb Arany-ballada, A walesi bárdok melodramatikus előadásához a felcsendülő muzsikát. Sziklavári Károly értékelése szerint ez a zenemű „bővelkedik improvizatív megoldásokban, míg stílusvilágát tekintve archaikus és modern találkozásának jegyében született a mű.” A CD-re került további négy kompozíció, Elek Szilvia alkotása szintén hordozza a hagyomány és modernség kettősségét, a kortalanság és korszerűség lehetőségeit. A szólistaként is kiváló – zongoraművészi, csembalóművészi diplomát szerzett, zeneszerzést tanult – Elek Szilvia a Vörös Rébék, A kép-mutogató, a Híd-avatás és a Pázmán lovag című költemények melodramatizálására vállalkozott.
A CD-n hallható Arany-balladák – zenekísérettel
Ráchel siralma
Zene: Kapi Gyula, 1895
(versmondás: Vajda Éva, zongora: Soós Orsolya)
Ágnes asszony
Zene: Kutass [Kutnyánszky] Jenő, 1896 körül
(versmondás: Ötvös Éva, zongora: Soós Orsolya)
Zách Klára
Zene: Lányi Ernő, 1906 körül
(versmondás és ének: Vajda Éva, zongora: Soós Orsolya)
A walesi bárdok
Zene: Zsekov Éva Mónika, 2014
(versmondás: Balázs István, hegedű: Zsekov Éva Mónika)
Vörös Rébék
Zene: Elek Szilvia, 2016
(versmondás: Ötvös Éva, oboa: Soós Levente, hegedű 1–2: Soós Máté, Soós Áron)
A kép-mutogató
Zene: Elek Szilvia, 2016
(versmondás: Koncz Károly György, furulya: Hatházi Gabriella, gordonka: Szabó Zsófia, csembaló: Elek Szilvia, ütőhangszerek: Tánczos Fanni)
Híd-avatás
Zene: Elek Szilvia, 2016
(versmondás: Koncz Károly György, zongora: Elek Szilvia)
Pázmán lovag – víg ballada
Zene: Elek Szilvia, 2016
(versmondás: Balázs István, zongora: Elek Szilvia)