A Hungarikumok, borsodikumok című könyvtári sorozatunkhoz kapcsolódó kincskereső játék következő témája: a matyó népművészet. Válaszoljon a feladatlap kérdéseire! A megoldást 2015. március 5-ig küldje el a jatek@rfmlib.hu e-mail címre, vagy a postai címre (3501 Miskolc, Pf. 176), de még jobb, ha személyesen hozza el a könyvtárba a feladatlapot, és bedobja a földszinten elhelyezett, Hungarikumok, borsodikumok feliratú dobozba. A helyes válaszokat beküldők között a szerencsés pályázók könyvjutalmat, illetve a mezőkövesdi múzeum felajánlásának köszönhetően családi belépőt nyerhetnek a Matyó Múzeumba.
Az Aggteleki-karszt irodalmával kapcsolatos feladatlapot 156 pályázó töltötte ki helyesen. A könyvjutalmakat és a Baradla-barlangba szóló belépőket postán küldjük el a szerencsés nyerteseknek. Farkas Istvánné, Budakeszi; Horváth Krisztina, Szentendre; Szabóné Papp Judit, Miskolc – a Varázslatos karsztvidék című albumot kapja. Barkai Gábor, Miskolc; Puskó Pál, Királd; Szőnyi Andor, Miskolc – a Baradla-barlangba szóló családi belépő nyerte. Különdíjat kap: Gálos Anna, Holló Brigitta és Sváb Kitti Serényfalváról. Gratulálunk!
Az I. feladatlap a helyes válaszokkal
1.
Csokonai Vitéz Mihály költő 1801. július 19-én kelt levelében részletesen beszámol anyjának az aggteleki kirándulásról. Többek között ezt írja: „A csepegő kő abból áll, hogy a barlang boltozatjáról szűntelen csepeg a legtisztább, leghűvösebb víz, melly, mihelyt akár az emberre, akármire cseppen, azonnal kővé válik, és így formálódnak ki a legszebb figurák, mellyekből a képzelődés sok dolgokat formál magának. P. o. először láttunk egy cifra zsidó oltárt, azután pápista chorust, mellyre fel is mentünk, orgonát, barátot, királyi széket, oszlopos palotákat s a t. mellyeknek szépsége és figurája a mesterség remekjeivel truccol.”
Keresse meg a könyvtárban a Csokonai Vitéz Mihály prózai műveit tartalmazó kötetet, melyben szerepel ez a levél! Nézze meg, hol írta, honnan küldte anyjának ezt a levelet a költő!
Csokonai 1801 nyarán Ongán vendégeskedett, innen írta levelét édesanyjának.
2.
Petőfi Sándor is járt Aggteleken. Az 1845-ös Úti jegyzetekben írja: „Aggtelekre érvén, vezetőt hívattam s fáklyákkal ellátva magunkat, elindulánk a barlangba, melyet Baradlának neveznek ottan, s mely mindjárt a falu mellett van. A kálvinista rektor künn ácsorgott a ház előtt; vezetőim meghívására ő is hozzánk szegődött. Bementünk.
Oh, ti szűkkeblü emberek, kik mindenben örökké szabályokat kerestek és állittok, jertek ide és boruljatok térdre a szabálytalanság remeke előtt!
S mi az a szabály? Semmi más, mint a sánta középszerűség mankója.
Soká tünődtem: mint eredhetett e barlang?
És kitaláltam.
Mikor a mennyországból kiebrudalták a pártos angyalokat, itt kezdték jövendőbeli lakásukat, a poklot, ásni; azonban itt nem boldogulván, másfelé fordultak. Képzelhetni, mint fáradtak a szegény ördögök e sikertelen munkában, izzadságuk még most is csepeg e félig kész pokol oldalairól és tetejéről.”
Keresse meg a könyvtárban vagy a Magyar Elektronikus Könyvtárban (mek.oszk.hu) a Petőfi úti jegyzeteit tartalmazó kötetet – érdemes elolvasni! A kérdésünk: melyik városból ment Aggtelekre a költő?
Rozsnyóról: „Három napot valék töltendő Rozsnyón. A másodikat az Aggtelek megnézésére használtam, mely ide – a rossz út miatt – öt órányira esik.”
3.
Keresse meg a könyvtárban Hazslinszky Tamás A Baradla-barlang 19. századi nevezetes látogatói című könyvét. A rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum kiadásában megjelent kötet kikölcsönözhető a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárból, elérhető a könyvtár honlapjáról (rfmlib.hu, E-könyvtár, Megyei e-dokumentumok…) és megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu) gyűjteményében is. Nézze meg: ki készítette a kötet borítóján látható ceruzarajzot!
Almássy Tasziló