A szabadkőművesség az egyetemes emberi összetartozást, az emberek testvériségét hirdető vallásos-etikai színezetű mozgalom. Az erkölcsi értékek, és a szellem szabadságának egyetemességét hirdeti és a felvilágosodás hagyományait követi. Öt alapvető eszménye van: a szabadság, egyenlőség, testvériség, tolerancia és az emberiesség. Külsőségeiben a középkori kőművesek templomépítő céheinek formáit elevenítette fel. Tagjai a beavatási szertatás során ismerik meg a szabadkőművesség szimbólumrendszerének a jelentését. Három rendfokozat van a szervezetben: inas, legény, mester.

Kossuth Lajos már 1848-ban érdeklődött a szabadkőművesség iránt. Pesten Thoma Mihály Ágoston által megalakítani kívánt páholyba szeretett volna belépni. Amikor kiderült, hogy a páholy neve „Kossuth Lajos a dicső fény hajnalához” lett volna, akkor lemondott a belépési szándékáról. A szabadkőművességbe csak az 1852-es amerikai látogatása alatt vették fel. Cincinnatiben avatták fel, Bethlen Gergely, Hajnik Pál, Nagy Péter, Strasser Lajos szabadságharcos társaival együtt. Sürgősséggel legény, majd mesterfokba avatták őket, sőt, állítólag a Royal Arch (Királyi Boltív), az angolszász rendszer legmagasabb rendfokozatát is megkapták. Az amerikai útja során Kossuth több városban is meglátogatta a helyi szabadkőműves páholyokat, ahol nagy tisztelettel fogadták és ünnepelték mint a magyar szabadság hősét.

Olaszországi emigrációja során nem tudunk szabadkőművesi tevékenységéről. Halálakor a torinói Dante Alighieri szabadkőműves páholy gyászszertartást rendezett. A hazai páholyok is gyászmunkákat tartottak Kossuth Lajos halála után, illetve később is rendszeresen megemlékeztek szabadkőműves testvérükről.

„A Demokratia páholy Kossuth Lajos t. szabadkőmüvesi emlékének megörökítésére a következőket határozza:

a) Kossuth Lajos szabadkőmüvesi emlékét könyvtára egy külön füzetében megörökíti;

b) Kossuth Lajos szabadkőmüvesi szerszámait és felvételi okmányait a családtól megszerzi s keretbe foglalva a Nagypáholy helyiségeiben kifüggeszti;

c) Kossuthot szabadkőmüvesi ornátusban lefesteti s e képet tulajdonjogának megóvása mellett a Nagypáholy helyiségeiben kifüggeszti;

d) a Nagypáholyt felkéri, hogy puhatolózzék az amerikai Nagypáholyoknál a Kossuth Lajos felvételére, fokemeléseire, páholylátogatásaira, szabadkőművesi beszédeire vonatkozólag s az így egybegyült anyagot bocsássa páholyunk rendelkezésére feldolgozás s a „Demokratia” páholy könyvtárának egy ujabb füzetében való közzététele végett;

e) a Kossuth emlékének megörökitésére létesítendő szobormüre a páholy háromszáz forintot szavazott meg s utalványozott ki.”

Példányunk fűzött papírkötésű füzetecske. 1894-ben jelent meg a Demokratia páholy könyvtára sorozat 15. részeként. Könyvárverésen vételi megbízással sikerült megszerezni.

Verbiás Tibor