E havi könyvritkaságunk füzetnek is kicsi, viszont nagyon értékes. a könyvtár egyik féltett kincse. Mindössze 8 oldalas kiadványként jelent meg az 1880-as években Herman Ottó Ánglius állatja, magyar ember haszna című írása.
Az utolsó magyar polihisztorként tisztelt Herman Ottó (1835–1914) Breznóbányán született, az iskoláit Miskolcon kezdte. A szabadságharc leverése után Bécsben mérnöknek tanult, de családi okok miatt nem tudta tanulmányait befejezni. A kötelező sorozáson nem jelent meg, ezért büntetésből 13 évre vitték katonának, csak a szerencsének köszönhette, hogy négy év után leszerelt.
Nem volt diplomája, viszont szorgalmának köszönhetően korának egyik jelentős természettudósa lett, és a kiegyezés utáni politikai élet fontos szereplőjévé vált. Újságíróként és parlamenti képviselőként Kossuth Lajos eszmeiségét követte. Gyűjtőmunkái mellett rengeteget tanult, és eredményeit, tapasztalatait rendszeresen publikálta. Egyik legnépszerűbb műve A madarak hasznáról és káráról című könyve. Az ő nevéhez fűződik a magyarországi őskőkorszak kutatás megindítása. Miskolcon 1891-ben Bársony János házának építése során az alapozásnál előkerült szakócák alapján Herman Ottó állította elsőként, hogy Magyarország területén is éltek ősemberek. Jelentős a tudományszervező munkássága is. 1893-ban elindította a mai napig élő Aquila című madártani folyóiratot, a Magyar Néprajzi Társaság alapító tagja, a Magyar Ornitológiai Központ alapító igazgatója.
Az Ánglius állatja, magyar ember haszna című kis füzet a magyar és a nyugat-európai állatvédelmet hasonlítja össze. Alcíme szerint: „Minden jóravaló magyar embernek szivére köti és ajánlja Herman Ottó”. Az írás szerint a nyugati országokban: „Van kemény törvénye, mely sújtja azt az embert, a ki az állattal rosszul bánik, avval kegyetlenkedik, – mindegy, akár béres, akár úr legyen ő, bizony rámérik az ezer forint birságot, s a tetejébe még rázárják a tömlöcz ajtaját is !”. Magyarországon viszont: „sok gazda sem jobb ám a Deákné vásznánál: mindég többet kiván a jószágtól, mint a mennyi erejétől telik, kétannyit is utána rak s ha nem birja, üti, veri, elkinozza. Azért gebe a lova, kecske az igás ökre, csenevész mindene — nincsen ára, nincsen haszna.”
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár tulajdonában lévő példány eredeti fűzött papírborítójú. Többszöri próbálkozás után sikerült könyvárverésen vételi megbízással megszerezni.
Az Ánglius állatja, magyar ember haszna című kiadvány megtalálható a könyvtár honlapján elérhető E-könyvtárban is.