A magyar költészet napja tiszteletére az idén is megjelent – immár huszadik éve – a Magyar Napló kiadásában Az év versei című antológia. A címben a megjelenés éve szerepel, de a beválogatott versek tavaly jelentek meg először valamelyik irodalmi lapban vagy kötetben. Zsille Gábor szerkesztőtől megtudtuk, hogy 95 kortárs szerző művei szerepelnek az antológiában, de hosszan sorolhatná azokat a költőket is, akik az idén – elsősorban terjedelmi okok miatt – kimaradtak a válogatásból.
Az év versei 2021 című antológia ajánlása szerint: „… a kötet huszonhat magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből nyújt színvonalas, sokoldalú válogatást”. Mindez kicsit részletesebben a főcímlap hátoldalán is olvasható: „A versek önálló kötetekben, valamint az alábbi irodalmi orgánumokban jelentek meg: Agria, Alföld, Ambroozia, A Vörös Postakocsi, Bárka, Élet és Irodalom, Életünk, Előretolt Helyőrség, Eső, Forrás, Helikon, Hitel, Irodalmi Jelen, Irodalmi Szemle, Jelenkor, Kortárs, Látó, Magyar Napló, Országút, Pannonhalmi Szemle, Parnasszus, Spanyolnátha, Székelyföld, Tiszatáj, Vigilia, zEtna.”
A Spanyolnátha sikere
Az irodalmi lapok között szerepel a Spanyolnátha művészeti folyóirat is, és ez megerősíti az irodalom internetes megjelenésének elfogadottságát. Az alapító főszerkesztő, a miskolci születésű, Hernádkakon élő Vass Tibor József Attila-díjas költő, képzőművész már a spanyolnatha.hu 2004-es indulásakor megfogalmazta azt a célt, hogy az író- és az olvasótábor tudatában fel kell számolni az interneten közölt irodalom – nyomtatott irodalommal szembeni – másodlagos jellegét. Úgy látszik, ez jelentős mértékben sikerült is. A spanyolnatha.hu elfogadottá vált. Több olyan költő alkotásai is bekerültek Az év versei 2021 című kötetbe, akik állandó szerzői az internetes lapnak is.
Hárman helyből
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő vagy valamiképpen ide kötődő alkotók közül a szögligeti születésű Fecske Csaba József Attila-díjas költő öt verse került be a válogatásba. Az évekig Miskolcon dolgozott, és az itteni irodalmi élet szervezésében jelentős részt vállalt Serfőző Simon Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő három verssel szerepel ebben a kötetben. A szendrői születésű, Miskolcon érettségizett, majd a Debreceni Egyetemen tanult Korpa Tamás négy alkotása, illetve egyik versének csak a részlete olvasható itt.
Vírusveszély a versben
Az év versei 2021 című antológiában közölt 95 szerző közül – sajnos – sokan nem érték meg a kötet megjelenését, fekete kerettel szerepel a kötetben Bertók László, Bogdán László, Böndör Pál, Dienes Ottó, Farkas Árpád, Gittai István és Szőcs Géza neve.
A koronavírus, a világjárvány a költőket sem kímélte. Az áldozatok egyike volt a marosvásárhelyi születésű, Kossuth-díjas és József Attila-díjas Szőcs Géza is. Mivel 2020 novemberében hunyt el, várhatóan a következő év versei között lesz majd több neki ajánlott, az ő emlékét idéző írás. De már ebben is találunk ilyet: Mezey Katalin Járnak köztünk című versét Szőcs Géza emlékére írta.
A vírusveszély, a bezártság természetesen témaként is megjelenik a közölt versekben. A kárpátaljai Vári Fábián László Ha nem csókolhat című versében a szelet is óvná a vírustól: „…kössetek szájára maszkot, / covidot ne kapjon az árva. / Már a rettegés is ragályos, / éjszakám legyen kulcsra zárva.” Simon Adri Nem az otthonom című versében többször szerepel a kijelentés: „A karanténom nem az otthonom.” A szerző Locsolóverse is bekerült a kötetbe, de ez sem túl vidám: „Zöld erdőben jártam, / vírusgazdát láttam, / meg akart fertőzni, / szabad-e lefújni?”
Trianon 100
A 2020-ban megjelent magyar versek esetében visszatérő téma az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum. Így például a gömöri születésű, Szlovákiában élő Tőzsér Árpád Ad altare Dei című versében egy falutörténetbe ágyazva ír a kisebbségi létről – humorral, szeretettel: „A Halotti Beszéd legelső / változatát visszhangzó p.-i / templom falai nem könnyen / adták meg magukat a rontó / időnek. 800 esztendő és / Trianon, az 1920-as második / Mohács kellett hozzá, hogy / döntés szülessen: új templom / kell a falunak. S a falu egy / új és idegen országban / vadonatúj templomot épített / magának, papja az alapkő / ünnepélyes letételénél ek- / képp bölcsködött: ha a tér / valóság, akkor az idő le- / hetőség, melyet a kisebbségnek / üstökön kell ragadnia. A falu / száján e szárnyas igazság / (benne az ’üstökön’ szó kicsit / megrövidítve) máig él és / szárnyal…”
„Minden idegszálam tiltakozott az ellen, / hogy felkeressem Trianont…” – kezdi Versailles című versét a hadikfalvai születésű, később Budapestre került Tamás Menyhért, majd következnek tőle a Trianoni strófák, köztük Fogy a szó, a hadakfalvi „idill” 1923-ból. „Kattan a kertkapu, enyhül a sóhaj, / csendre int a küszöb, bennebb a szóval, / szív mögé, nyelv mögé, rejtekbe rejtsed, / ahol a szó fogan; mindennap-ének, / ahol a virradat másnapot ébred.”
A kolozsvári László Noémi Semmibe túl nagyon című versében is szomorú a helyzetjelentés: „Alkalmazkodunk hát, / ezer éve immár. / Némely zsenik szerint / ki is halunk mindjárt. / Vagy ha túl is élünk, / nyelvünk elenyészik. / Nyúlunk Trianontól / a mohácsi vészig…”
„A T-100-as típusú trianonátor még köztünk működik észrevétlen…” – kezdi T-100 című versét Lázár Balázs, és a folytatásból kiderül, miként érzékeli a 100 évvel ezelőtti esemény hatását a budapesti művész. A borús jóslat után a Kar(antant)ének című négysorossal oldja – vagy nem – a feszültséget a színészként, irodalmi szerkesztőként is tevékenykedő költő: „Nagyanti meg Kisanti, / elvert a két briganti. / S bár ez elég régen volt, / nem múlik a szégyenfolt.”
Kedvezmény
Az év versei 2021 című antológia a Versmaraton 2021 alapkötete. A vírusveszély miatt tavaly elmaradt a Versmaraton, de az idén – a tervek szerint – júniusban megrendezik. A költészet napját ebben az évben egyelőre csak az online térben ünnepelhetjük. Viszont ezen a napon, de csak ezen a napon féláron megrendelhető Az év versei 2021. Érdemes felkeresni a kiadó, a Magyar Napló honlapját.