Életének 78. évében, 2018. augusztus 15-én elhunyt Kopasz Erzsébet, a diósgyőri Petőfi Sándor Könyvtár nyugalmazott fiókvezető könyvtárosa.
Kopasz Erzsébet 1941. március 2-án Budapesten született. Gyermekéveit Egerben töltötte, még az általános iskolát is az ottani angolkisasszonyoknál kezdte, de már Miskolcon fejezte be, majd a Zrínyi Ilona Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Az első munkahelye 1959-ben a diósgyőri könyvtár lett, és ez volt az utolsó is. Igaz, az évtizedek során többször költözött a gyűjtemény, változott az elnevezése is, de Kopasz Erzsébet mindvégig a diósgyőri olvasókat szolgálta.
Diósgyőrben nagy hagyománya volt a közművelődésnek, az egyesületi tevékenységnek. Ezzel is magyarázható, hogy a II. világháború után itt nyílt meg 1954-ben az első miskolci fiókkönyvtár. Igaz, ez akkor még csak egy szekrénybe zárt könyvhalmazt jelentett a III. kerületi tanács épületében. A lakótelep megépülése során új művelődési házat is kapott a városrész, így ide költözött a könyvtár. Az itt kapott 86 négyzetméteres helyiségben már szabadpolcon, a könyvtári szakrendnek megfelelően helyezhették el az állományt. Ebben a munkában még pályakezdőként vett részt Kopasz Erzsébet, majd amikor 1977-ben a könyvtár megkapta az akkori Blaha Lujza utcában az 1758-ban épült késő barokk stílusú, emeletes, volt prefektusi hivatal épületét, már az egyik szervezője, irányítója volt a költözésnek, a megfelelő környezet kialakításának. Kopasz Erzsébet is a gyakorlatban ismerte meg a könyvtári munka alapjait, de igyekezett megszerezni a felsőfokú könyvtárosi képesítést. Szakdolgozata a miskolci születésű Szendrei János (1857–1927) munkásságát feldolgozó bibliográfia volt. A jeles történész, régész, művészeti író legismertebb alkotása kétségtelenül az ötkötetes Miskolc-monográfia, de ezen kívül számtalan jelentős tanulmányt írt, jól mutatja ezt a Kopasz Erzsébet által készített, 412 tételt tartalmazó bibliográfia. A könyvészeti munka jelentőségét pedig az bizonyítja, hogy 1982-ben a Herman Ottó Múzeum Documentáció Borsodiensis sorozatának IV. köteteként is megjelent ez az összeállítás – természetesen a könyvtáros bevezető tanulmányával. Miközben Kopasz Erzsébet áttekintette, feldolgozta az Országos Széchényi Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és a Herman Ottó Múzeum könyvtárának állományában megtalálható összes Szendrei Jánossal kapcsolatos írást, sikerült alaposan megismernie a Miskolc város kulturális életét is szolgáló tudós munkásságát, szemléletét. Szendrei János – Kopasz Erzsébet szavait idézve – „a maga korában nagy tehetséggel, széles látókörrel munkálkodott azon, hogy a magyar tudomány bekerüljön az európai élvonalba, és akinek feltáró, regisztráló ’aprómunkája’ segítette a következő nemzedékek, köztük a ma tudósainak előrehaladását.”
Kopasz Erzsébet diósgyőri könyvtáros „aprómunkája" is az előrehaladást szolgálta. Munkásságának elismeréseként 1997-ben megkapta Miskolc város nívódíját. Köszönjük felkészültségét, tudását, szolgálatát. Nyugodjon békében!