Irodalomtörténet-írásunk alapműve, az első magyar írói lexikonként ismert Magyar Athenas, Bod Péter református lelkész, egyháztörténész műve, az eredeti, 1767-ben megjelent példány is megtalálható könyvtárunkban. A könyvritkaság ebben a hónapban a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében, a földszinten elhelyezett vitrinben is látható.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Lévay József Muzeális Könyvtárának a tavalyi évben antikváriumi aukción sikerült megvásárolnia 18. századi irodalomtörténet-írásunk legjelentősebb művét, Bod Péter Magyar Athenasát.
Szerzője a polihisztor református prédikátor a kézdiszéki Felsőcsernátonban született 1712-ben. Az elemi iskolát szülőhelyén végezte, középfokú tanulmányait 1724–1729 között a nagyenyedi kollégiumban folytatta. 1729-től a felsőbányai kollégiumban tanított 3 évig, majd újra Nagyenyeden tanult, ahol teológiát hallgatott. Később ugyanitt könyvtárnoki, majd segédtanári állást vállalt. 1740–1743 között ösztöndíjasként a leideni egyetem hallgatójaként teológiát és keleti nyelveket tanult. Németalföldi tanulmányai befejeztével patrónusa, a Teleki család szolgálatába állt, és gróf Teleki Józsefné Bethlen Kata udvari papja és fogarasi könyvtárának őre lett. 1749-től 1769-ben bekövetkezett haláláig magyarigeni lelkészként szolgált.
Széleskörű tudományos munkásságot folytatott: teológiai, egyházjogi, egyháztörténeti, nyelvtudományi, irodalomtörténeti munkái jelentek meg nyomtatásban, de számos kéziratban fennmaradt munkájáról is tudunk. Tudományos működését a Bethlen Kata-féle könyvtárban eltöltött kutatóévek alapozták meg. A könyvtár állományáról két, forrásértékű jegyzéket is megjelentetett 1747-ben és 1752-ben. Ezekben az években több történeti forrásgyűjtemény, szótár, sírversgyűjtemény kiadása kapcsolható a nevéhez.
Bod Péter irodalomtörténeti munkásságának legjelentősebb darabja a Magyar Athenas, mely Nagyszebenben jelent meg. Bár a címoldalon az 1766-os dátum szerepel, Bod Önéletírásából tudható, hogy a kiadás dátuma 1767.
A Magyar Athenas, az első magyar nyelven íródott írói lexikon szorgalmas gyűjtőmunka eredménye, melynek alapját Bodnak a Bethlen Kata-féle könyvtárban eltöltött időszaka jelentette. Bod a jelesebb írók, tudósok életrajzának megírását már az 1750-es évek elején elkezdte. Kisebb forráskiadásai és irodalomtörténeti kiadványai egy nagyobb, összefoglaló mű előmunkálatainak tekinthetőek. Egy 1753-ban írt leveléből tudjuk, hogy Dacia Literata címmel a 16-18. századi Erdély íróiról szándékozott összeállítani egy lexikont. Az anyaggyűjtést később kiterjesztette a magyarországi írókra, tudósokra is, így keletkezett a 282 címszót tartalmazó Literata Panno-Dacica (Magyarország és Erdély írói) című kézirata. Ez lett végül az alapja a Magyar Athenasnak, amelyben több mint 500 literátus és 62 névtelenül megjelent munka ismertetése kapott helyet. A mű előszavában ugyan megemlíti az irodalomtörténeti előzményeket, Rotarides Mihály és Czvittinger Dávid munkásságát, de lexikona saját gyűjtésen alapul. Forrástörténeti jelentőségét is ez adja, hiszen a fogarasi könyvtárban, illetve Ráday Gedeon és Ráday Eszter könyvtáraiban végzett kutatásai során több olyan könyv és kézirat is a kezébe került, melyek azóta elvesztek, így egykori létezésükről kizárólag Bod révén van tudomásunk.
Műve, mint az előszóban írja „inkább jó igyekezet, mint könyv. Mivelhogy a mi Hazánkban efféle írások nem voltanak sem Deák nyelven, annál inkább a’ mi született nyelvünkön”. Műve azonban többé vált, mint „jó igyekezet”. Jelentőségét a forrásértéke mellett a Bod által alkalmazott szerkesztési szempontok újszerűsége adják. Historia litterariájának újdonsága az egyházi megközelítéstől a nemzeti felé való elmozdulás, az egyházias nézőpont helyett a világi irodalmat is beemelő nemzeti elv. Míg a fő művet megalapozó írói életrajzok, kéziratban maradt irodalomtörténeti összeállítások latin nyelven íródtak, addig a Magyar Athenas előszavában Bod a nemzeti nyelv erényét hangsúlyozza és a „deákosság” ellen emel szót. Ugyancsak újdonsága a női írók szerepeltetése, hiszen ez a korban korántsem volt bevett szokás.
Már a könyv címben is kifejezésre jut Bod azon törekvése, hogy a magyar írókat, tudósokat egy gyűjteményben szerepeltesse. Ahogy egyik levelében megfogalmazta: „Athenasban laktanak régen a bölts emberek, kik Görögországban nevezetesek voltanak. Egybe hívtam én is, akik Magyarországon ’s Erdélyben voltanak, hogy tsináljanak egy Athenast, ’s láttassanak meg magyar földön, azzal a titulussal adva ki egy könyvetskét.” Bod Péter az ajánlásban így ír: „Arra a’ végre intéztetett ez az Írás, hogy a’ két Hazában, Erdélyben és Magyar országban az elött élt tudós embereket, kivált a’ kik valami Világra botsátott Munkájok által emlékezeteket fenn hagyták, régi eltakartatott, megavult hamvakból meg-elevenítse, és ujjonnan világra hozza”.
A nagy hatású műnek sokáig nem volt modern kiadása. 1982-ben a Magvető Kiadó Magyar hírmondó című sorozatában jelentek meg Bod Péter válogatott művei. Ebbe a Magyar Athenas szövegének fele került bele. Teljes kiadása a 2003-ban megjelent hasonmás kiadásban érhető el nyomtatásban.
Varga Gábor