Winkler Gábor Operett – Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című, kétkötetes könyve alapmű. Szinte minden benne van, amit a műfaj kialakulásáról, történetéről, jellegzetességeiről, főbb szereplőiről – 66 szerző 242 operettjéről – tudni érdemes. Ráadásul elegáns: sok-sok fotóval, rajzzal illusztrált; jól felépített, könnyen kezelhető kézikönyv: névjegyzékkel, címjegyzékkel, a dalok kezdősorának mutatójával, a főbb stílusirányzatok történetét szemléltető grafikonokkal… Az alcímben szereplő „szubjektív” jelzőjével a szerző megelőz minden olyan lehetséges (vagy inkább lehetetlen) reklamációt, hogy ez vagy az kimaradt volna ebből a varázslatos világjárásból. Legfeljebb egy-két szubjektív megjegyzésünk lehet.
Az egyes operettek leírásánál az ősbemutató, és – ha az más országban volt – az első magyarországi premier helyét, idejét adja meg a szerző. Az utóbbiak leginkább Budapesten, a fővároson belül pedig az operettszínházban voltak. Viszont a képeknek köszönhetően nagyon sok miskolci előadás is szerepel a kötetekben. Az itteni színpadi pillanatokat megörökítő fotók mellett megjelennek a két könyvben miskolci jelmeztervek, sőt egy plakát is (A montmarte-i ibolya 1967-es bemutatójának plakátja a Ninon szerepét alakító Komáromy Évával). Elsősorban a Miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumnak köszönhető, hogy megőrizték, archiválták ezeket a dokumentumokat, és bekerülhettek – részletes képaláírással: az előadás címével, idejével, helyével, a fotós nevével – a kötetbe. (A szerző, Winkler Gábor támogatók között név szerint is megköszönte a segítséget Mikita Gábornak, a színészmúzeum vezetőjének.) Szinte biztos, hogy jóval több képet adott vagy adhatott volna ehhez a könyvhöz a miskolci múzeum, de nyilván válogatnia kellett a szerzőnek. Legfeljebb azon töprenghetünk, hogy miért éppen ez vagy az előadás képviseli – ha csak egy képpel is – a miskolci operetettjátszást.
Az is a könyv egyik miskolci érdekessége, hogy A csárdáskirálynő leírása mellett az első illusztrációk azok a jelmeztervek, amelyek az 1970-es miskolci előadáshoz készített Hruby Mária. Azt viszont hiányolhatjuk, hogy az Érdekességek című fejezetből kimaradtak a miskolci esetek. Pedig operett-történeti eseménynek számít az a bizonyos 1980-as, Jancsó–Hernádi-féle Csárdáskirálynő-premier (Die Csárdásfürstin von Miskolc).
A csárdáskirálynő eredeti librettójának változásairól is részletesen beszámol a szerző. Megírja, hogy az 1954-es bemutató előtt részben politikai-ideológiai okok miatt szükség volt az újabb átiratra, és részben személyes okok is szükségessé tették a változtatást. „Az átírásban az arisztokraták nevetségessé tétele mellett fontos hangsúlyt kapott az is, hogy a színház két vezető művésze, a közönség kedvencei, Honthy Hanna és Feleki Kamill tehetségükhöz és rangjukhoz méltó szerepet kaphassanak. Így lett az eredetiben jelentéktelen Anhilte-Amáliából Cecília, a számos énekszámot kapó Lippert-Weylersheim hercegné, s Miska főpincér epizódszerepéből a cselekmények egyik mozgató figurája” – írja Winkler Gábor. Azt viszont nem tartotta fontosnak megjegyezni, hogy a fővárosi bemutató előtt először – próbaképpen – 1954. június 6-án Miskolcon mutatták be a Kellér–Békeffi-féle Csárdáskirálynőt. A fővárosi nagybemutató miskolci próbapremierjén Nádassy Anna volt Cecília, a Miska főpincér szerepét Pethes Ferenc alakította.
És még hosszan sorolhatnánk a miskolci operettelőadások érdekességeit, de ez már egy újabb könyv témája lehetne.
(Winkler Gábor Operett című kétkötetes műve megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Zeneműtárában is.)
(fg)
Ajánljuk még
Megénekelt irodalmunk