A szerző: a középkori hittudós, Szent Ágoston, a szöveggondozó: a humanista tudós, Rotterdami Erasmus és a híres nyomdász: a bázeli Johann Froben (Johannes Frobenius) személye miatt is figyelmet érdemel a hónap könyve, az 1529-ben megjelent Szent Ágoston-összkiadás első két könyve – egy kötetben.
A Lévay József Muzeális Könyvtár F 160-as jelzetű antikvája egy tíz részből álló Szent Ágoston-összkiadás első és második kötete. A D. Aurelii Augustini hipponensis episcopi omnium operum primus (-secundus) tomus, summa vigilantia repurgatorum… per Des. Erasmum… című mű 1529-ben Bázelben jelent meg Johann Froben nyomdájában.
Az összkiadás előkészítése nagy vállalkozás volt. Johann Froben (1460 k.–1527) kezdte meg a munkát, de a tíz kötet megjelenését már nem érte meg. Froben, a nevét viselő nyomda megalapítója Bázel nyomdászatának kimagasló alakja volt. Egyetemi tanulmányai végeztével 1491-ben alapított nyomdát, és még ugyanebben az évben megjelentette első kiadványát, egy latin nyelvű bibliát. Később Johann Amerbachhal és Johannes Petrivel dolgozott együtt. A nyomda az 1510-es években virágzott fel igazán, amikor a németalföldi humanista tudós, Rotterdami Erasmus Bázelbe költözött, és barátjánál, Frobennél kezdett dolgozni. Ugyancsak Froben alkalmazásában állt ifjabb Hans Holbein, a kiváló festő és könyvillusztrátor. A nyomda több kiadványának illusztrálása fűződik a nevéhez, fametszeteket készített Erasmus műveihez, és az ő munkája Froben nyomdászjegye is. Froben műhelye tipográfiailag gondosan szerkesztett, szép metszésű betűivel, gyönyörű szedésével és illusztrációival felvette a versenyt a korabeli olasz és francia nyomdákkal. A kutatások kb. 250 kiadványáról tudnak. A nyomda több egyházatya művét és Erasmus munkásságának jelentős részét is megjelentette.
Froben 1527-es halála után fia, Hieronymus Froben vette át a nyomda vezetését, de a műhely 1528–1529 között „in officina Joh. Froben” néven működött. Ebben a két évben jelent meg Szent Ágoston műveinek tízkötetes kiadása. Szent Ágoston (354–430) hippói püspök, egyházatya és filozófus művei a korszak kedvelt kiadványai voltak. A 16. század tudós, humanista nyomdászai a kéziratosság korának értékeit mentették át a klasszikus szerzők műveinek megjelentetésével.
Szent Ágoston műveinek szöveggondozását Erasmus végezte, aki az első kötetben ajánlást is írt Alonso de Fonseca érseknek címezve 1529-es freiburgi keltezéssel. Az ajánlást a tíz kötetre kiterjedő részletes tartalomjegyzék követi. A könyvtárunkban található mű az összkiadás első és második kötetét egybekötve tartalmazza. Az első kötetben a Vallomások és olyan jelentős filozófiai és hitvédelmező írások kaptak helyet, mint Az akadémikusok ellen, A lélek halhatatlanságáról, A szabad akaratról, A Teremtés könyvéről a manicheusok ellen. A második részben Szent Ágoston levelei olvashatóak.
Az antikva címlapja egyszerű tölcséres elrendezésű. A címlapon Froben metszetes nyomdászjegye található, mely a második rész végén szintén helyett kapott. A könyv iniciáléi – fekete alapon fehér betűtestek vékony keretezéssel – háromféle méretűek. A szövegoldalak széles margójúak, gondosan szedett, harmonikus képet adnak. Korabeli kötése fatáblás, vaknyomásos natúr bőr, kapocsmaradványokkal.
Az antikva 1983-as vásárlással került a gyűjteménybe. Tulajdonosi bejegyzései nem könyvtártörténeti, inkább művelődéstörténeti értékkel bírnak. 1746-ban tulajdonosa volt „Bibliotheca Gerlachsheimensis S. Ordinis Praemonsrt.”, ezt megelőzően egy Benkert nevű, würzburgi illetőségű tanár jegyzete be nevét. Az első szennylapon fametszetes, címeres ex libris található, „Dr. Landaver” felirattal.