Cs. Varga István József Attila-díjas irodalomtörténész „Nyújts feléje védő kart” – Kölcsey Ferenc: Himnusz című tanulmánykötetének bemutatója lett volna az idén a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban a magyar kultúra napja alkalmából szervezett programok egyik kiemelt rendezvénye. A vírusveszély miatt ez elmarad, de a szerző ígérete szerint egy későbbi időpontban szívesen találkozik az itteni olvasókkal.
Cs. Varga István több gyökerűnek mondja magát. Ma is fontos számára szülőhelye, Kapuvár, de kötődik egykori iskolájához, a győri bencés gimnáziumhoz, az egyetemi éveknek, majd a tanári munkájának köszönhetően Debrecenhez, Budapesthez és természetesen Egerhez, ahol 1973 óta él a családjával. Az első munkahelye az edelényi gimnázium volt, majd az egri tanárképző főiskolán tanított, 1978-ban a debreceni egyetem oktatója lett, onnan 1984-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának Irodalomtudományi Tanszékére került, és 2006-ban lett az ELTE BTK Kultúra- és Irodalomtudományi Intézetének irodalomtörténész professzora.
Az edelényi éveknek köszönhetően több tanulmányt írt a Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplénben megismert alkotók – így például Kalász László, Serfőző Simon, Papp Lajos – munkásságáról, 1978-tól tizenkét évig részt vett a Miskolcon megjelent Napjaink folyóirat szerkesztőségi munkájában is.
Az ars sacra
Cs. Varga István az ars sacra, a szent művészet elkötelezett kutatója és népszerűsítője. Nagy Gáspár felkérésére hét éven át tartott ilyen témájú sorozatot a Magyar Katolikus Rádióban. Önálló szaktárgyként tanította is ezt az egri teológián, és vezetett ilyen speciális kollégiumot a Károli Gáspár Református Egyetemen. Az ars sacra fogalmát magyarosítva Szent művészet címmel két könyvet publikált. „Általánosságban szakrálisnak, szentnek nevezzük azokat a személyeket, intézményeket, dolgokat, tárgyakat, tulajdonságokat, amelyek kapcsolatban állnak az Istennel, a tulajdonképpeni Sacrummal, vagyis a Szenttel, oly módon, hogy Isten különleges módon megnyilatkozik bennük és általuk, vagy oly módon, hogy az emberek Istennek ajánlják, szentelik azokat” – határozta meg egyik tanulmányában a szent művészet jellemzőit. A szent és profán művészet megkülönböztetése esetében figyelembe kell venni – ahogy erre a professzor figyelmeztet – „a szépség, a jóság és az igazság a szakralitással együtt jelen van, nemcsak Istenben, de az ő világában is”. Így tehát Kölcsey Ferenc költeménye, a Himnusz nemcsak irodalmi, történelmi, de szakrális szempontból is jelentős alkotás.
A Himnusz-könyv
Cs. Varga István 2020 nyarán a Hungarovox Kiadó gondozásában megjelent „Nyújts feléje védő kart” – Kölcsey Ferenc: Himnusz című könyvében előbb elviszi az olvasót Kölcsey szülőföldjére. Bemutatja a mai Sződemetert, Szatmárcsekét és a környező vidéket. Igyekszik közvetíteni mindazt, amit maga is átérezhetett, amikor ott járt. „A szatmárcsekei nemzeti zarándokhelyen a lélek súgja: ’Szent ez a hely, vesd le sarudat’. Itt nem csak a református templom megszentelt hely, hanem az egész falu szakrális jelentőségű, mert Kölcsey Ferencet felnőttként itt hordozta az Úr, itt született Hymnusunk, és itt van a költő nyughelye a kopjafás temetőben. Kölcsey sírjánál, a földből is himnusz szivárog, a levegőégből is áhítat sugárzik.”
Kölcsey lakhelyének, korának, életének bemutatása után Cs. Varga István részletesen elemezi könyvében a Himnusz irodalmi, szakrális-spirituális és nemzeti jelentőségét. Irodalomtörténészként áttekinti a himnusznak – mint műfajnak – a jellemzőit, sorra veszi a legjelentősebb egyházi himnuszokat, illetve utal a magyar irodalom ismert költőinek ilyen műfajú alkotásaira is. Foglalkozik a hazafias költészet hagyományával, a versben megörökített bűntudattal, a verselés sajátosságaival. Részletesen, ha nem is szóról szóra, vagy sorról sorra elemzi a költeményt. Például külön foglalkozik a „nép – tép” rímpár üzenetével, vagy az eredeti kézirat „Magyart” nagy M betűjének jelentőségével.
A tudós professzor felkészültségének, tájékozottságának köszönhetően értékes, részletes tájékoztatást adó, sok-sok hivatkozással és idézettel gazdagított, ugyanakkor olvasmányos kötettel gyarapította irodalmunkat. A jegyzeteknek, a részletes bibliográfiájának köszönhetően is nagyon hasznos, jól használható ez a könyv.