A hónap könyvritkasága egy XVIII. századi tudományos-fantasztikus regény, a norvégiai születésű, Dániában élt szerző, Ludvig Holberg latinul írt, magyarul 1783-ban Pozsonyban megjelent Klimius Miklósnak föld alatt való útja című könyve. A Lévay József Muzeális Könyvtárban őrzött kötet ebben a hónapban a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.) a földszinti vitrinben látható.
1741-ben, tizenöt évvel Swift Gulliver utazásai című regényének megjelenése után Nicolai Klimii iter Subterraneum címmel egy hasonlóan szatirikus utazási regény látott napvilágot latin nyelven, szerzője Ludvig Holberg norvég-dán író volt.
Ludvig Holberg 1684-ben született a norvégiai Bergenben, de élete nagy részét Dániában töltötte, ezért mindkét nemzet saját írójának tekinti. Holberg a norvégiai tanulóévek után katonának állt, de 1704-ben elhagyta a katonai pályát – ahol egészen az ezredei rangig jutott – és egyetemi tanulmányokba kezdett immár Dániában. Közben bejárta Európát: holland, angol, német, olasz és francia nagyvárosokban töltött több-kevesebb időt. Ezekben az években különböző családoknál vállalt nevelői állást. Az egyetemi tanári cím megszerzése után metafizikát, filológiát, retorikát és történelmet oktatott a koppenhágai egyetemen. Közben folyamatosan jelentette meg színműveit, melyekből csak a koppenhágai színház számára több mint húszat írt. A színházi darabok mellett történelmi műveket, életrajzokat, esszéket és epigrammákat is alkotott. Az irodalomtörténet a modern norvég-dán irodalom megteremtőjének tekinti. Legjelentősebb történeti művei az 1729-ben megjelent Dannemarks og Norges Beskrivelse, amely Dánia és Norvégia országleírása, valamint az 1732 és 1735 között kiadott Dán Királyság történelmét feldolgozó munkája Dannemarks Riges Historie címmel. Legismertebb műve azonban nem drámái vagy történelmi témájú írásai közül került ki, hanem Nicolai Klimii iter Subterraneum, azaz Klimius Miklósnak föld alatt való útja című egyetlen regénye. Ez az utópisztikus, szatirikus utazási regény 1741-ben jelent meg először latin nyelven. A fantasy és science fiction első darabjainak egyike csak később jelent meg dán nyelven Jens Baggesen dán költő fordításában, majd szinte minden európai nyelvre átültették még a 18. században.
A miskolci Lévay József Muzeális Könyvtár 2018-ban antikváriumi vásárlással jutott hozzá a mű magyar fordításához, melyet Patzkó Ferenc Ágoston jelentettet meg 1783-ban Pozsonyban. Fordítója Györfi József veszprémi ügyvéd az eredeti archaizáló latin szöveget a maga prókátori latinos magyar nyelvére fordította.
Maga a történet Klimius Miklós föld alatti utazásának elbeszélése, mely „alvilágjárás” nem kevesebb, mint 10 évig tartott. A főhős Klimius (Holberghez hasonlóan) külföldi filozófiai és teológiai tanulmányokat követően hazatér a norvégiai Bergen városába, szülőföldjére. Ott 1665-ben természetjárásba kezd és felkutatja a környék nagyobb hegyeit és barlangjait. A Flöien-hegynél egy üreget talál, melyet négy napszámosával szeretne felderíteni. Leereszkedés közben azonban elszakad a kötele és ezzel elkezdődik Klimius 10 évig tartó föld alatti kalandozása. A zuhanást követően nem zúzza magát porrá a barlangi üreg mélyén, hanem egy óriási, föld alatti világba kerül. Ebben az űrben lebegve pillantja meg a „Föld alatt való” világ Napját és a körülötte keringő bolygót, mely mint később megtudja, a Názár nevet viseli. Kalandos utazása egy griffmadárral folytatódik, aki a Názárra viszi, ahol megismerkedik a bolygó lakosaival. A föld alatti világ lényei, a Potuai Fejedelemség alattvalói – akik különös fa-emberek – „Égi Lakosnak” vélik Klimiust. A pálmafa és emberi test keverékéből álló élőfák kísérik őt a fejedelem udvarába, ahol az utazó rövid idő alatt elsajátítja nyelvüket, megismeri kultúrájukat, szokásaikat, politikai és vallási berendezkedésüket. Négyéves potuai tartózkodása alatt tanulmányozza törvényeiket és elmélyed tudományos ismereteikben. A fejedelemségben munkát is vállal, postásként járja a birodalmat, amely remek lehetőséget kínál a további ismeretszerzésre. Más hivatalra a potuai tanács alkalmatlannak tartja. Klimius munkája mellett feljegyzést készít, melyben számos kritikát fogalmaz meg a fejedelemségben tapasztalt viszonyokkal szemben. Miután a fejedelem is elolvassa a kéziratot, Klimiust száműzetésre és börtönbüntetésre ítélik. További kalandjait – köztük a bolygó nagy részét érintő hajóútját, majd hazatérését Bergenbe – a könyv második felében beszéli el.
A Klimius Miklósnak föld alatt való útja nem szerzett akkora kultuszt Magyarországon, mint a Gulliver utazásai, ami tucatnyi kiadást ért meg. A Klimius-könyvet a most kiállított 1783-as kiadást követően 1987-ben a Móra Ferenc Kiadó jelentette meg a Galaktika Baráti Kör Könyvklub tagjai számára. A hasonmás kiadás könyvárusi forgalomba nem került.