Féltett könyvritkaságunk Gvadányi József: Únalmas órákban, vagy-is a’ téli hoszszú estvéken való idö töltés című 1795-ben Pozsonyban megjelent műve. A kötet most a központi könyvtár (Miskolc, Görgey A. u. 11.) földszintjén egy kiállítási tárlóban látható.
Gvadányi József (1725–1801) Rudabányán született itáliai származású nemesi családban. Egyik őse, Alessandro de Guadagnis őrgróf fiával Firenzéből költözött Ausztriába 1646-ban. Az apa 1664-ben a szentgotthárdi csatában elesett, fia a szendrői vár főkapitánya lett. 1683-ban Sobieski János lengyel királyt fogadta, ezért ő és örökösei grófi rangot kaptak. 1687-ben Gvadányi Sándor néven magyar honosságot kapott. Fia, Gvadányi János a feleségével, báró Pongrácz Eszterrel Rudabányára költözött. Itt született 11 gyermekük, akik közül József volt a legidősebb.
Gvadányi József 10 éves koráig Rudabányán élt, később Egerbe a jezsuita gimnáziumba került, jeles eredménnyel végzett. A gimnázium után a nagyszombati egyetemen bölcsészetet hallgatott. 1743-ban belépett a Szirmay-gyalogezredbe. Harcolt a poroszok ellen, 1746-ban francia hadifogságba esett, de négy hét múlva fogolycserével kiszabadult. A porosz háború után a Bereg vármegyei Badalón állomásozott. 1783-ban nyugállományba helyezték. Idejét kertészkedéssel és olvasással töltötte. Télen vadászgatott, nyáron a pöstyéni fürdőbe látogatott, emellett bejárt a megyegyűlésekre, megjelent az 1790–91-es országgyűlésen is. Műveit kiadta és levelezett a kor íróival és írónőivel. 1801. december 21-én Szakolcán halt meg.
Az Únalmas órákban, vagy-is a' téli hoszszú estvéken való idö töltés című műve a badalói életét, élményeit és a Csízi Istvánnal folytatott poétai levelezését tartalmazza. Legelső költeménye az Igaz szeretetnek hármas kötele című névnapi köszöntő, amit 1765-ben írt is ebben a kötetben jelent meg.
Példányunk modern papírkötésű. A budapesti Központi Antikvárium 2018. november végi árverésén sikerült vételi megbízással megszerezni. A könyv korábbi tulajdonosa Nyerges Klára Kostyál Ádám (1792–1863) polgári és nemesi férfiszabó, szabómester, jelmezkészítő hitvese volt.