Newtontól az ufókig

Kezdjük a végén! „Tömegvonzás nincs.” „A gravitációt és a tehetetlenséget az űrzápor nyomása okozza.” „Az űrzápor felhasználható a Föld elhagyására és az űrutazásra is. Rakéták nélkül.” Ezek a kijelentések olvashatók Majoros Zsuzsanna Newton tévedése, az ufók elismerésének gátja című könyvének hátlapján. Ezeket a mondatokat emelte ki a szerző, ezek lehetnek kutatásának legfontosabb megállapításai, de hogy miként jutott idáig, azt csak az értheti meg, aki tudja, mi a tömegvonzás, a gravitáció, a testek tehetetlensége, az űrzápor és így tovább.
„A tömegvonzás elméletét Newton óta tanítják az iskolákban. A bizonyíték az elmélethez később született meg: Cavendish torziós ingája és az azzal végzett kísérlet. Ellentétes véleményt Le Sage munkája jelentett, aki szerint a tömegek nem kibocsátói a vonzerőnek, hanem az elnyelői, de állítását nem tudta bizonyítani.
Egy interneten olvasott cikk ébresztette fel bennem a kételkedést, hogy valóban igaz-e a newtoni elmélet, mert a cikk felvetései alapján ellentétet véltem felismerni a mért valóság és az elmélet szerint várható valóság között, a Föld középpontjára vonatkozóan” – írja a bevezetőben Majoros Zsuzsanna. Majd részletesen beszámol arról az útról, mely az első kétségek felmerülésétől a felismerésig vezetett. Szándéka szerint könnyed, népszerű nyelven megfogalmazott olvasmány ez, bár ha valaki számára már az iskolában is csak nehezen bemagolható szöveg és megfejthetetlen képletek sokasága volt Newton minden törvénye, nem biztos, hogy követni tudja az eredetileg geofizikus végzettségű szerző gondolatmenetét.
Majoros Zsuzsanna tájékozottságát, széleskörű érdeklődését mutatja, hogy az első diploma után folytatta tanulmányait, hidrogeológiával, természetvédelemmel is foglalkozott, mindemellett lelkes természetjáró, barlangász, fotózik is, tűzzománcait már kiállításokon is bemutatta, 12 éves kora óta ír verseket, prózákat, tagja a Magyar Alkotók Internetes Társulásának. Az egyesület honlapján megjelent önéletrajzában írja: „A Zrínyi Ilona Leánygimnázium után a Nehézipari Műszaki Egyetemen tanultam, György bátyámhoz hasonlóan: Ő gépész-, én geofizikus mérnök lettem. Tíz éven át dolgoztam geofizikus mérnökként. (…) Tanulmányaimmal párhuzamosan barlangkutatással is foglalkoztam. Részben ez utóbbinak köszönhető, hogy állást kínáltak a Bükki Nemzeti Parknál. Ettől kezdve a természetvédelemben dolgoztam. Ekkor szereztem meg a természetvédelmi ökológusi diplomát, Debrecenben. 1994-ben ’Az élő világért’ miniszteri elismerő oklevelet kaptam. 1996-ban – családi okok miatt – kértem korai nyugdíjazásomat. Lányaimmal együtt ismerkedtünk meg a tűzzománc-készítés rejtelmeivel, Nagy Lajos szakkörében. A szakkör megszűnése után otthon folytattuk a tűzzománcozást, kedvtelésként. Eddig három kiállításon vettem részt. Verseket, prózákat már 12 éves korom óta írogatok, változó intenzitással – saját kedvtelésemre. Középiskolai irodalmi szakkörösként, önképzőköri tagként jeligés verseimet próbáltam megméretni.”