A hónap könyve, a miskolci református gimnázium Kazinczy Önképzőkörének érdemkönyve – a Lévay József Muzeális Könyvtárban őrzött egyedi példány – most a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.), a földszinten elhelyezett tárlóban is látható. A különleges könyvritkaságot Varga Gábor könyvtáros mutatja be olvasóinknak.
„Önérzet! Te vagy a győzőnek bére nem a díj.” Ezzel a mottóval kezdődik a miskolci református gimnázium Kazinczy Önképzőkörének érdemkönyve. 1859 októberében a Kazinczy Ferenc születésének 100. évfordulójára rendezett országos megemlékezés alkalmával Lévay József a miskolci református gimnázium akkori magyar tanára indítványozta, hogy „az ifjúság képzése czéljából az iskolában már a régibb időben fennállott önképző társulat elevenittessék fel és a halhatatlan érdemű nyelvújító emlékére »Kazinczy-önképzőkör«-nek neveztessék.”
Lévay József, aki Erdélyi János mellett a Kazinczy-centenárium megrendezésének gondolatát először felvetette – a Szépirodalmi Közlöny 1857. évi 14. számában – a miskolci ünnepségek fő szónoka volt. Az emlékünnep miskolci eseményeinek leírása, Pásztor Dániel gimnáziumi igazgató és Lévay József tanár beszédeivel együtt Kazincy-emlény címmel jelent meg 1860-ban a miskolci Rácz nyomdánál.
Az 1859. évi novemberi iskolaszéki ülésen elhangzott felvetést követően Lévay, az iskolaszék megbízásából, átnézte a gimnáziumban 1841 és 1848 között működő önképző társulat dokumentumait és megalkotta az újraalapított önképzőkör alapszabályait. Miután a gimnázium négy felső osztályának tanulói a vártnál is nagyobb számban jelentkeztek felvételre, 1859. december 4-én az ifjúsági önképzőkör megkezdhette munkáját.
Az alapszabály szerint a Kazinczy-önképzőkör mindenkori elnöke a gimnázium magyar nyelv és irodalom tanára volt. A tanulók soraiból került ki a kör titkára, jegyzője, valamint az ifjúsági könyvtár könyvtárosa is. A diákok beadott munkái (versek, prózák, esszék, műfordítások, szónoki művek, bírálatok) a titkárhoz érkeztek, aki az önképzőkör ülésein felolvasta őket. Ezután a diákok bírálatokat készítettek róluk és azokat maguk adták elő. A műveket és bírálatokat a kör tagjai vitára bocsátották majd a legjobbakat bevezették az érdemkönyvbe. Az önképzőkör minden tanév végén az avasi református templomban tartotta díszülését, melynek alkalmával beszámolt éves munkájukról a tanári kar előtt, a tanulók szavalatokat adtak elő, és az ifjúsági énekkar is fellépett.
A kiállított érdemkönyvet Lévay József, a Kazinczy-Kör első elnöke nyitotta meg, hogy „a kör bejegyzésre méltó munkálatait foglalja magában”. Lévay József 1865-ig töltötte be a kör elnöki tisztét, őt Solymossy Sámuel, majd 1882-től Kovács Gábor követte. Kovács az alapszabály néhány pontját megváltoztatta: a beadott pályamunkákat jeligével látták el és a kör könyvtárába csak a gyűlés által megszavazott könyvek kerülhettek. 
A kör több alapítvánnyal is rendelkezett, melyek eltérő összegű pályadíjakkal jutalmazták a legjobb munkákat. Az érdemkönyvekben szerepelnek többek között Vadnay Károly, a későbbi újságíró versei és a több alapítványi díjat is elnyert világhírű pszichiáter, Ferenczi Sándor művei is.
Az önképzőkör egészen az 1940-es évek első feléig működött, de iratanyaga az 1944. évi német, majd szovjet megszállás alatt jelentős károkat szenvedett.
A Lévay József Muzeális Könyvtárban találhatóak a kör fennmaradt jegyzőkönyvei, érdemkönyvei, a pályamunkák és bírálataik egy része, valamint erősen hiányos iratanyaga: leltárkönyvek, nyugták, levelezés.