Krasznahorkai László Kossuth-díjas íróval beszélgetett Bagi Zsolt filozófus a Műút folyóirat és a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár „A MŰÚT a könyvtárba vezet” című sorozatának 31. író-olvasó találkozóján május 9-én, csütörtökön könyvtárunk nagytermében.
Krasznahorkai László könyvei a könyvtárunkban
Bagi Zsolt filozófus a Műút folyóirat felkérésére írta a következő sorokat arról, hogyan készült a beszélgetésre.
„Azt kéri tőlem a Szerkesztő, hogy írjam meg, mit csinál a Filozófus, amikor az Íróval való beszélgetésre készül. Mit csinálna? Olvas. Értem persze: úgynevezett nehéz íróról van szó, 'filozófikus' íróról, akit olvasni más, mint valakit a többiek közül. De valóban az? Van valami Krasznahorkai mondatai mögött, ami kicsúszik az olvasó tekintete alól? Valami titkos értelem, amit elszalaszt, ha nem figyel? Azt állítja, a 'tökéletességet kifejező egyetlen mondatot keresi', ezzel is nehezítve olvasója dolgát, aki mindig arra kénytelen gondolni, épp most csúszik ki a tökéletesség a kezei közül, talán épp ez a mondat az, ami kifejezi azt. Ez azonban csupán csapda. Tökéletes mondatokat írni is nehéz, de olyat, ami a tökéleteset fejezi ki, egyenesen lehetetlen. Ha így olvasnánk, olyanok lennénk, mint a Bálna mögöttes értelmét kereső tömeg a Théseus-általánosban. Krasznahorkai olvasása inkább arra figyelmeztet: ha a tökéletest keressük a mondatok mögött, akkor nem olvassuk el a mondatokat. Mert mi is lenne, ha valóban leírta volna már ezt a mondatot? Elképzelhető lenne, hogy utána még egyet leírjon? Ő vagy bárki más ezen a világon? Menne akkor a világ tovább? Nem, a hangsúly itt a keresésen van és a meg nem találáson. És még valami: egy filozófus sohasem mögöttes értelmet keres. Kantnak nincs mögöttes értelme, Hegelnek sincs és Derridának sincs. Felszínük van, felületük, ami más felületekhez kapcsolódik, szöveg, amit olvasni kell. Mit is tehetne mást a filozófus: olvas.”
Bagi Zsolt