MŰ.ALKOTÁS címmel Pálfalusi Attila Kondor Béla-díjas festőművész alkotásaiból látható kiállítás Miskolcon a Szentpéteri kapui József Attila Könyvtárban. A tárlatot Pankucsi Márta szociológus nyitotta meg.
Pálfalusi Attila eredetileg műszaki tanulmányokat folytatott, nyugdíjazásáig a szakmájában dolgozott. A rajz, a képzőművészet gyermekkorától foglalkoztatta. Pályája elején Tiszaújvárosban – akkor még Leninvárosban – Pataki János festőművész szakkörébe járt. Már akkor is elsősorban nonfiguratív alkotásokat készített. Az „akciófestészet”, az ecsetet sem használó festészeti technikái – a festék csurgatása, fröccsentése, kaparása – miatt gyakran emlegetik munkásságával kapcsolatban Jackson Pollock, az absztrakt expresszionizmus kezdeményezője által képviselt művészeti irányzatot. De Pálfalusi Attila még nem ismerte Pollock munkásságát, művészeti törekvéseit, amikor már ő is hasonló munkamódszerrel dolgozott.
Pálfalusi Konkoly Gyula barátságának köszönhetően került kapcsolatba a legendás Iparterv-csoporttal, a munkáiról készült fotók bekerültek a Dokumentum 69-70 című kiadványba. Az első kiállítása még 1967-ben Tiszaszederkényben volt, majd hosszú évekig nem lépett a nyilvánosság elé. Fontosabbnak tartotta magát az alkotást, mint amegmutatkozást. Több mint harminc év után A magyar neoavantgarde első generációja című szombathelyi tárlaton szerepelt, majd a következő évben, ugyancsak a Szombathelyi Képtárban egyéni kiállítást rendeztek alkotásaiból. A Miskolci Galériában 2010-ben mutatta meg műveit a nagyközönség számára. Ekkor jelent meg – a Miskolci Galéria Könyvei sorozatban – a Pálfalusi című kötet is, melyben Szombathy Bálint művészeti író, kritikus mutatja be a művész munkásságát.
„Pálfalusi nem esik abba az általánosan megfigyelhető hibába, hogy még az elvont alakzatokba is beleássa az ’emberarcúságot’ – írja róla Szombathy Bálint. – Nála a téma, mint olyan, eltűnik, hogy formaként nyerjen igazolást. Ellenkező irányba halad tehát, a tiszta idea felé tör, és a tiszta idea eleve nem tűri a redundanciát, a jelentésbeli terjengősséget. A terjengősség tévút, amelyben elveszik a lényeg tisztasága és az érzékenység felsőbbrendűsége. Minden felismerhető motívum bagatellizálja, eldologiasítja, lefelé húzza a mű eszmeiségét. Ezzel szemben az elvonatkoztatott felismerhetőség felfelé, éteri energiarendszerben mozog, a lét kozmikus eredetét fürkésző tulajdonságokat mutat. Pálfalusi ez utóbbival kívánja magát legitimálni, úgy plasztikai, mint festészeti alkotásaiban.”
Pálfalusi Attila 2014. január 20-án nyíló kiállítása február 21-ig látható a József Attila Könyvtárban a könyvtár nyitvatartási idejében.