Egy évvel ezelőtt – 2014 decemberében – még volt egy szótlan kollégánk a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Gyönyörű volt, fekete, szelíd tekintetű. „Mosolygott is” – mondták a gyerekek, akik gyakran megsimogatták Hennát, a vakvezető kutyát, aki 2010. szeptember 1-jétől rendszeresen látogatta könyvtárunkat, pontosabban munkába járt ide. Gazdája, Kedvesné Oroszi Piroska könyvtáros az utolsó adventi munkanapon áldott karácsonyt, boldog új évet kívánt mindenkinek, de nem jött többé a munkahelyére, az idei esztendő pedig szomorú hírrel kezdődött: a váratlan betegség legyőzte. Azóta Henna sem járt a könyvtárban. Az ő történetük is megérne legalább egy elbeszélést. Rájuk is emlékezünk rendhagyó könyvajánlónkkal.
Nem készült külön statisztika, de ha áttekintjük a napi kölcsönzéseket, biztos találunk közöttük kutyákkal kapcsolatos könyveket, hangfelvételeket.
Lassie-t mindenki ismeri. Eric Knight Lassie hazatér című regénye kötelező olvasmány lett. A könyv alapján készült filmfeldolgozások is népszerűek, és sokan kölcsönzik azokat a köteteket, amelyek tovább mesélik Lassie történetét. (Lassie nagy kalandja, Lassie Kaliforniában, Lassie Skóciában, Lassie kölykei, Lassie és a pénzhamisítók, Lassie és a kábítószeres banda, Lassie és a titokzatos balesetek, Lassie és a katély titka...)Bár ezek már nem Eric Knight-művek.)
Fekete István Bogáncs című regénye szintén alapmű, több kiadása is megtalálható a könyvtárban, és a filmváltozatot is sokan keresik.
Bálint Ágnes fantáziájának és „állati” tapasztalatainak köszönhetjük Frakk meséit. Könyvtárainkban a Frakk-könyvek mellett megtalálhatók a mesék hangfelvételei, a filmfeldolgozások DVD-n, sőt, a József Attila Könyvtár gyermekrészlegében őrzünk egy „frakkos” diafilmet is.
Kántor, a Szamos Rudolf-regények hőse is régi ismerős. Az 1970-es évek közepén készült televíziós krimisorozat tette igazán népszerűvé a rendőrség kötelékében nyomozó kutyát, de a film alapjául szolgáló könyveket azóta is többször kiadták, majd a szerző kiegészítette a történeteket. Könyvtárainkban természetesen megvannak – a Kántor nyomoz és a Kántor a nagyvárosban mellett – az 1989-ben megjelent Kántor és Lux, a vagány című könyv, valamint a Kántor-történetek 1990-es bővített kiadásának példányai.
Csányi Vilmos etológus tudományos vizsgálatának tárgyai bekerültek a könyvekbe és könyvtárainkba is. A Bukfenc és Jeromos életével kapcsolatos írásokat elsősorban a szakkönyvek között találjuk, de a szerző szépirodalmi alkotásainak is szereplői a kutyák.
Popper Péter pszichológus Lurkó nevű kutyája – megfelelő átiratban – szintén itt van a könyvtárban. A Részemről mondjunk mancsot címmel megjelent hagyományos és hangoskönyvet nemcsak az állatlélektan iránt érdeklődők keresik, hanem azok is, akik „csak” a saját boldogságukat keresik, hiszen tudják, erre tanít Popper Péter is: kutyák nélkül elviselhetetlenül sivár lenne az élet.
Az idei karácsonyi könyvvásárra jelent meg Demény legújabb könyve Kóbor kalandjaim címmel. (Beszerzése, feldolgozása folyamatban.) Hogy ki az a Demény? Hát az a bizonyos celEB, aki – a könyv fülszövege szerint – „a legsikeresebb négylábú író”. (Bár kisebb betűkkel, de azért ott van a könyvborítón és a címlapon Magos Judit neve is, és így szerepel a könyvtár katalógusában Demény korábbi könyve, a tavaly megjelent „Most én ugatok”.)
Végezetül Deménytől idézzük: „Furcsa dolog ez a szeretet. A kétlábúak mindent megtesznek érte, hogy valaki szeresse őket, még arra is képesek, hogy kutyát vegyenek, ám amikor a szeretetet viszonozni kellene, az egész nyűggé válik a szemükben, és inkább úgy tesznek, mintha sosem létezett volna, mert azzal kevesebb a gond. A kutya szeretete nem ilyen: minket megüthetsz, ellökhetsz, rugdoshatsz is akár, ha mi egyszer megszerettünk, az olyan mint az éhség – sosem múlik el.”
(fg)
Fazekas Mihályt (1766–1828) elsősorban a Lúdas Matyi szerzőjeként ismerjük, pedig sokat tett a magyar tudomány, a nyelvészet és a növénytan népszerűsítéséért is. Neki köszönhetjük Linné növénytani rendszerének magyarországi meghonosítását. Sógorával, Diószegi Sámuel botanikussal együtt füvészkönyvet írt, amely rendet teremtett a növénynevek hazai zűrzavarában. Érdemei között tartják számon, hogy – mint egykori katona – Debrecenben megszervezte a polgárkatonaságot (ma úgy mondanánk: a városi rendőrséget), ő volt a református kollégium pénztárnoka, majd Debrecen város főpénztárosa, a tudományos alapot nélkülöző babonaság, a népbutító jövendőmondás ellen küzdött az általa szerkesztett Debreceni Kalendáriummal is – és még hosszan sorolhatnánk munkásságának jelentősebb eredményeit.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban – a Lévay József Muzeális Könyvtárban és a központi épületben lévő Régi Könyvek Tárában – is megtalálhatók a füvészkönyv eredeti példányai. Az 1807-ben megjelent mű címe pontosan: „Magyar Fűvész Könyv : melly a két magyar hazábann találtatható növényeknek megesmerésére vezet a' Linné alkotmánya szerént”; Hogy még pontosabbak legyünk: „Első rész, Eggyhímesek – sokhímesek; Második rész, Kétfőbbhímesek – lopvanöszök.” 
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár legrégebbi Petőfi-könyvritkasága az 1863-ban készült Pfeifer Ferdinánd-féle 3 kötet – Petőfi Sándor vegyes művei 1838–1849 – a központi épületben lévő Régi Könyvek Tárában található. A Lévay József Muzeális Könyvtár is több XIX. században megjelent Petőfi-kötetet őriz. S a költő nevét is őrzi Miskolcon az intézményünkhöz tartozó diósgyőri Petőfi Sándor Könyvtár.
Ingyenes biblioterápiás csoport indul álláskeresők részére 2016 januárjában a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban (Miskolc, Görgey A. u. 11.). A kiscsoportos foglalkozások résztvevői olvasmányok és a többiek reflexiói segítségével jutnak el lélektani folyamataik és személyes történetük jobb megértéséhez. A hat alkalomból álló sorozatra olyan érdeklődők jelentkezését várják, akik fél évnél nem régebb óta álláskeresők, és még nem töltötték be 41. életévüket. A foglalkozások keddenként délelőtt fél 10-től 11 óráig tartanak. A jelentkezéseket 2016. január 11-ig várja a csoport vezetője, Bereine Vasas Andrea képződő biblioterapeuta, könyvtáros a